A füstízű sörök városa
A Babenberg hercegi család alapította település 973-ban II. Ottó császártól kapta meg a városi rangot és szorgalmas lakói azóta főzik a sört. A nemes italról úgy beszélnek, mint az ötödik elemről, mely ép oly alapja a világnak, mint a tűz, a víz, a föld és a levegő. A gyönyörű város a világörökség része, és ebben nagyon fontos szerep jut a sörnek. Sörfőző múzeumában megtekinthetjük azt az 1122-ben készült okmányt, amelyben I. Ottó püspök engedélyezte a benedekrendi apátságnak a sörfőzést.
Szent Benedek nevében ettől kezdve minden barát megkapta a söradagját, és ihatott, amennyi jól esett. A sör élvezetéből nem maradtak ki a polgárok sem. Egy 1439-es okmány szerint a 4000 lakos mindegyike 440 liter sört fogyasztott ...
Szembe kell szállnom azzal a felfogással is, hogy a sert emberek találták fel. Oknyomozó kutatásaim során megállapítottam, de Nagy Kálmán, legidősebb sertársunk is úgy emlékezik, hogy a ser már a teremtés óta létezik.
A Märzenbiert Gabriel Sedlmayr fejlesztette ki, aki ezzel az Anton Dreher féle bécsi stílusához hasonló sörtípust honosított meg Münchenben. A Märzen egy finom, tiszta és malátás karakterekben gazdag sörtípus, melynek malátásságát lágynak, összetettnek és elegánsnak jellemezhetjük, de soha nem túl édeskésnek. Jellemzően háromféle malátát használnak főzéséhez: a bécsi maláta adja a határozott alapot, amit müncheni és pilseni malátával tesznek még karakteresebbé.
Magyarnak lenni kollektív másnaposság. Ez egy ilyen ország: a kenyerünk szikkadt, a szánk büdös, a tenyerünk nyirkos, a farmerunk Livájsz, serdületlen gyermekeink a cybertérben bolyonganak, mi pedig a Klauzálon keressük a kiutat, vérfarkasunk tacskó, ecstasynk Unicum, számítógépünk szamárállkapocs. 






