A Babenberg hercegi család alapította település 973-ban II. Ottó császártól kapta meg a városi rangot és szorgalmas lakói azóta főzik a sört. A nemes italról úgy beszélnek, mint az ötödik elemről, mely ép oly alapja a világnak, mint a tűz, a víz, a föld és a levegő. A gyönyörű város a világörökség része, és ebben nagyon fontos szerep jut a sörnek. Sörfőző múzeumában megtekinthetjük azt az 1122-ben készült okmányt, amelyben I. Ottó püspök engedélyezte a benedekrendi apátságnak a sörfőzést.
Szent Benedek nevében ettől kezdve minden barát megkapta a söradagját, és ihatott, amennyi jól esett. A sör élvezetéből nem maradtak ki a polgárok sem. Egy 1439-es okmány szerint a 4000 lakos mindegyike 440 liter sört fogyasztott évente. Az ötödik elem tisztaságáról és minőségéről a bambergi hercegprímás III. Henrik már 1489-ben rendelettel gondoskodott. Ebben megparancsolta, hogy a jó sör alapanyaga csak komló, víz és maláta lehet. Ennek is köszönhető, hogy a bambergiek amióta világ a világ, nagy kedvvel főzik és fogyasztják a sört. 1818-ban a 17000 lakosú város 65 sörfőzdéjében 40000 hektoliter sört termeltek, míg 1902-ben a 38000 polgár torkán 160000 hektoliter árpalé folyt le.
Leghíresebb bambergi sör a Rauchbier. Ennek különlegességét a sör készítéséhez használt maláta adja, melyet bükkfahasábok lángja felett szárítanak. A füst beleivódik a malátába és különösen finom ízt kölcsönöz ennek a sörtípusnak. A ma is működő kilenc, történelmi bambergi sörfőzde közül már csak három készíti a hagyományos füstös sört: a Schlenkerla, a Greifenklau és a Spezial, de ennek ellenére bátran állíthatjuk, hogy ma Bamberg büszkébb sörrel kapcsolatos hagyományaira, mint valaha. A sörbarátok tábora 50 féle alsó- és felsőerjesztésű sörspecialitásból válogathat és az egy főre számított sörfogyasztás évi 280 liter.
A városi idegenforgalmi hivatal különféle sör-szemináriumokat is tart azoknak, akikben olthatatlan tudásszomj él a sör iránt. Az általános tudnivalókat a Bamberg és folyékony kenyere című kurzuson sajátíthatjuk el, de beiratkozhatunk a Csodálatos esték a bambergi sörrel vagy A sör és a konyha tudománya című fejtágítókra is.
A város magyar vonatkozása, hogy Andechs-Meranien Eckbert bambergi püspök nővére, Gertrúd volt II. Endre magyar király felesége. Ennek a családnak a tagjai azok a bizonyos „merániak”, akiket a Bánk bánból is ismerhetünk. A világörökség részét képező óváros dómjának leghíresebb szobra, a Bambergi Lovas pedig sokak véleménye szerint a mi Szent Istvánunkat ábrázolja. Így akár történelem, irodalom és művészettörténeti kutakodás ürügyén is eltölthetünk néhány napot a városban.
