Az tény, hogy a sörfőzés egyik legrégibb jelvénye a hatágú csillag vagy Wotan-csillag, mely a korai középkorban jelent meg, a sörfőzők egyik címereként. A két egymásba fonódó háromszög alkotta hatszög jelentés voltaképpen a tökéletesség. A csillag felső csúcsa az eget, az alsó a földet, a négy oldalsó pedig a négy alapelemet – a vizet, a földet, a tüzet és a levegőt – szimbolizálja. A négy alapelem megjelenik a sörfőzésben, hiszen a sör vízből, gabonából (föld) készül, a tűz a sörfőzőüst alatt lobog, míg a levegő a sörben levő széndioxiddal kerül a képbe.
A hatágú csillag és egyszerűsített változatai, a három-, négy- és ötágú csillag számos sörmárka címkéjén ma is láthatók. A vörös csillag az 1930-as években már feltűnt a Heineken logójaként – látható a második képen –, de 1948-ban visszatértek a belül színtelen logóhoz. A holland sörgyártó 1992-óta használja újra a vörös csillagot, az addig egy csak kontúrjaival megrajzolt ötágú csillag helyett a címkéken, mint azt az illusztrációnk is bemutatja, egy lelkes sörcímkegyűjtőnek köszönhetően.
Vajon elmarasztalható-e a Heineken azért, mert cég illetve söreinek logójában megjelenik a Magyarországon tiltott önkényuralmi jelkép a vörös csillag? Vajon, hogy lehet, hogy huszonöt éven keresztül ez senkit nem zavart? Szomorú és szánalmas az egész történet, melyre ahogy az idő telik, úgy tűnik egyre kevésbé található megoldás. És ebben nem kis szerepe van a magyar kormányzati beavatkozásnak!