Dreher Pale Ale. Magyarul ez azt jelenti, hogy felsőerjesztésű, világos, prémium minőségű, keserű ízű sör. Persze egy sörnek nem lehet ilyen hosszú nevet adni, így maradt a Pale Ale.

A klasszikus aleket Angliában kezdték el készíteni pár száz évvel ezelőtt. Kellett egy kis idő, hogy ideérjen Kőbányára a Dreher Sörgyárba, de megérte a várakozás. Hosszú kísérletezések után egy teljesen új sört alkottak a sörtermelési mérnökök. Kiváló minőségi alapanyagokból, adalékanyag mentes – no kukorica – háromféle komlóval fűszerezett, aranyszínű, szomjoltóan keserű, 4,8 % alkohol tartalmú, minden szempontból megfelelő úgynevezett ivósört.

Előnyére ízében nagyban különbözik, a Dreher sörgyár többi sörétől és nem ...

Nem tudom, miért, de lengyelországi utazásaimon a legerősebb képeket a hajnali vonatablakok keretezték. Szemem kissé összeragadva a zötykölődős alvástól, számban a kusett végén vásárolt Carmen cigaretta íze keveredik a cseh sörökével. A tájon valami jellegzetes lengyel köd ül. Néhol egy-egy major lebeg a köd felett a hajnali derengésben. A kihalt, vörös téglás pályaudvarokon nagyon hideg van. Nem csoda, ha itt a nemzeti ital a vodka. Ilyenkor nem szabad mást inni.

Ha már kellőképp átitatott a lengyel hangulat, s reggel 7-kor beérkezünk a wrocławi főpályaudvarra, váltani kell. A háztömbök, a gótikus templomtornyok sziluettjei valahogy ismerősek, ahogy csikorgunk a villamossal a város szíve, a Rynek felé. Ismerősek más ...

(1) Brüsszel egyik legrégebbi caféja. Az 1920-as években sűrűn látogattak a La libre Belgique újságírói. A zsurnaliszták a jó sör mellett a kockajátékot sem vetették meg, ám amikor szólította őket a kötelesség (vagy a főnök) azonnal be kellett fejezniük a partit. Ezt nevezték már akkor is „hirtelen halálnak”. Később a kávéház hivatalosan is felvette a Mort Subite nevet.

(2) A Brüsszelhez közeli kobbegemi De Keersmaeker sörfőzde – amely a sört szállította a kávéházba – ettől kezdve palackozott sörein a Mort Subite nevet tüntette fel. Nevének ellentmondóan a Mort Subite kellemes társasági ital.

Mark Twaint egy napon, amikor egy Hardford-i utcán sétált megszólította egy öreg koldus:
– Adjon egy pár centet, uram, könyörgöm...
Épp egy kocsma előtt mentek el.
– Jöjjön, barátom – mondta a nagy író –, fizetek magának egy-két pohár italt, hogy felejtse el a szegénységét...
– Én sohasem iszom, uram.
– No, és mi lenne, ha vennék magának egy doboz jó szivart?
– Soha életemben nem dohányoztam...
Közben egy fogadóiroda elé érkeztek.
– No és mit szólna, ha megtennék egy lovat a maga nevében? Remek tippem van!
A koldus tiltakozott:
– Ne tessék! Én soha életemben nem játszottam...
Erre aztán Mark Twainnek hirtelen jó ötlete támadt:
– Jöjjön barátom! Öt dollárt kap, de velem kell jönnie, hogy bemutassam a feleségemnek.
...

Ma nyolc évvel ezelőtt jelent meg az első poszt a Sertepertén . Ha most belegondolok, hogy azóta micsoda változások történtek a hazai sörtörténelemben, igen hosszú lenne a lista, hogy mi minden nem úgy van ma már, mint volt régen.

A sörkultúra gyökeret vert itthon is, ma már nem snassz sört inni, egyre több blog és weboldal témája lett a sör, hogy rendszeressé váltak a sörbemutatók és sörvacsorák, vagyis a sör végre elfoglalhatta az őt megillető helyet a gasztronómiában.

A legörömtelibb változás számomra mégis az, hogy ami anno elképzelhetetlen volt, ma már magától értetődő és természetes, hogy a nők is elfogadták a sört – és nemcsak az édeskés gyümölcssöröket. A sörivó hölgyek rácáfoltak arra, hogy a sör ...

Huckleberry Finn – ki ne halott volna róla – elbeszéléséből ismertük meg Jimet, a néger szolgát is, akinek a fejéről álmában óvatosan leemelték a kalapot, s egy faágra akasztották, hogy ha fölébred, lássa, kikkel volt dolga. Egyéb ésszerű magyarázat híján azonban a környéket hamarosan bejárta a hír, hogy a boszorkányok megigézték és éjszaka egész New Orleans-ig nyargalásztak a hátán és egészen tajtékos lett a nyeregtől. Nemsokára az egész déli négerség Jim csudájára járt, és szájtátva hallgatták a vele megesett, egyre dagadó történetet.

...

Fél évszázaddal ezelőtt (a háborús időkben), angol katonák töltötték meg a hagyományosan füstös lármás helyet, melyet úgy hívtak: The Valiant Soldier Pub azaz Söröző a Bátor Katonához. Ma már azonban ma már hiába próbálnál rendelni itt vagy ehhez hasonló helyen, hiszen a Bátor Katona már harminc éve zárva, és ahelyett, hogy újra megnyitná kapuit a sör és a füst szerelmesei előtt, múzeummá alakítják.

Bátor Katonát csak azért említjük, mivel az angolok szerint az ilyen és ehhez hasonló helyek jelentették igazán azt, amit ők úgy hívnak PUB. És a pubok helyén most sorra nyílnak a hagyománynak fittyet hányó, fiatalos, csillogó villogó helyek, melyek egyáltalán nem füstösek és széles ételválasztékkal rendelkeznek.

A békebeli béke éveiben a mai Király utca 40 szám alatt üzemelt a „Bécs városá”-hoz címzett sörház. A hely nevezetessége osztrák söre volt, amelyet akkoriban Magyarországon csak itt mértek. És persze ha már osztrák a sör, a konyha is büszkélkedett olyan bécsi különlegességekkel, mint a bécsi tányérhús, a bécsi szelet és a gombóccal tálalt tüdő. Nem véletlen, hát hogy Krúdy Gyula „Boldogult úrfikoromban” című regényének is egyik színhelye a vendéglő, melyet az író így mutat be: 

„Nem lehet akárki vendéglős a Bécs városában. Vájsz úr a mostani vendéglős fiatal korában sörfőzőlegény volt Schwehátban. Igen rendesen viselkedett, munkája ellen senkinek kifogása nem volt, de jött a szerelem, amely a ...

Nézem, ahogy megérkezel, a­hogy lágy és puha mozdulatokkal kitérsz az asztalok között, majd észreveszel és elindulsz felém, mint aki oda sem tartozol, meg-megáll­va egy-egy lépcsőfokon. Valósággá változik minden őrület. Tekintetünk találkozik, diszkréten megemelem feléd poharamat, és iszom. Régi duma, nem illik igazán a képbe, de neked elmondom: Ó, JÚLIA, MIÉRT IS VAGY TE RÓMEÓ! El­mosolyodsz. Azt hiszed, megsza­badulhatsz korlátaidtól. Ne reménykedj, bébi! Támadó pózt veszel fel, kimutatod a fogad fehér­jét. Várok. Lehet, hogy élned kellene még. Zenit, a vérengző ködlovag lomhán asztalomhoz telepszik, be­leiszik a poharamba, és valami meleg, lüktető húsételről mesél. Iszom, mosolyogva bólogatok min­den szavára. Látszik ...

A Babenberg hercegi család alapította település 973-ban II. Ottó császártól kapta meg a városi rangot és szorgalmas lakói azóta főzik a sört. A nemes italról úgy beszélnek, mint az ötödik elemről, mely ép oly alapja a világnak, mint a tűz, a víz, a föld és a levegő. A gyönyörű város a világörökség része, és ebben nagyon fontos szerep jut a sörnek. Sörfőző múzeumában megtekinthetjük azt az 1122-ben készült okmányt, amelyben I. Ottó püspök engedélyezte a benedekrendi apátságnak a sörfőzést.

Szent Benedek nevében ettől kezdve minden barát megkapta a söradagját, és ihatott, amennyi jól esett. A sör élvezetéből nem maradtak ki a polgárok sem. Egy 1439-es okmány szerint a 4000 lakos mindegyike 440 liter sört fogyasztott ...

Szembe kell szállnom azzal a felfogással is, hogy a sert emberek találták fel. Oknyomozó kutatásaim során megállapítottam, de Nagy Kálmán, legidősebb sertársunk is úgy emlékezik, hogy a ser már a teremtés óta létezik.

„Hat napon teremté Isten a világot
A hetedik napon a sertársaságot.
Majd a száraztól a sört elrekesztette
S az ősatyákat a krügli mellé tette.

Boldog idő volt az és csodás valóban
Víz helyett sör folyt a csendes folyóban.
Ágaikon a fák friss sós kiflit hordtak,
Nagy csoda madarak hozzá ringlit tojtak."

A ser tehát hamarabb volt, mint az ember, s valószínű, hogy ez a fő oka az ember teremtésének is. Isten ugyanis rögtön látta, hogy ilyen értelmes ital kellő szakértelemmel való élvezetéhez a legokosabb állat ...

A Märzenbiert Gabriel Sedlmayr fejlesztette ki, aki ezzel az Anton Dreher féle bécsi stílusához hasonló sörtípust honosított meg Münchenben. A Märzen egy finom, tiszta és malátás karakterekben gazdag sörtípus, melynek malátásságát lágynak, összetettnek és elegánsnak jellemezhetjük, de soha nem túl édeskésnek. Jellemzően háromféle malátát használnak főzéséhez: a bécsi maláta adja a határozott alapot, amit müncheni és pilseni malátával tesznek még karakteresebbé.

Leginkább Bajorországban és Ausztriában terjedt el.

A két országban azonban a huszadik század eleje óta nem ugyanazt értik a Märzenbier kifejezés alatt. A bajorok a Sedlmayr receptje alapján  az átlagosnál erősebbre főzött – jellemzően 13,5 Balling-fokos, ...