Tradition and quality – tradíció és minőség – hívalkodik a Dock sör palástján a felirat. De nemcsak ez az egyetlen nagyképű handabanda a gazdaságos sörök dobozán. Mintha a forgalmazó vagy a gyártó önmagát is arról szeretné meggyőzni, hogy nem silány sörutánzat az, ami többnyire dobozos kiszerelésben, 150 forintos ár alatt, a boltok polcaira kerül.

Garantált Minőség állítja a Goldberger felirata – persze nem a becsődölt textilgyár termékéről, hanem egy kőbányai sörről van szó. A minőséget garantálja, hogy „kiváló nyersanyagok felhasználásával készült” – gyanítjuk, hogy újrahasznosított árpamalátával, visszafogott mennyiségű komlóaromával, és gazdagon adagolt kukoricagrízzel.

A Neuberg Világos Sört ...

A fesztiválok nálam egyébként is kiverik a biztosítékot, ócska toi-toi vécés évszak-független majális mind. De valójában itt volt az idő, hogy végre a sok pálinka-, bor-, kolbásztöltő-, lecsó-, halászlé-, gulasch,- csikós-, és a fenetudjamilyen-, fesztivál mellé végre teljes mellszélességgel felsorakozzon a magyar sörgyártás is.

Szerencsére a fesztivál nem nevezi magát magyarnak, ilyen sörrel ugye legutoljára a Főzdefeszten találkoztunk, viszont ihatunk majd Heinekent, Kozelt, Löwenbraut – hogy csak hármat említsek a közkedvelt magyar márkák közül. Nyilván csap alá kerül majd a Soproni, a Borsodi és a Kőbányai – ez utóbbi az Aranyászok (sic) leánykori neve – ez a három sör a magyar minőségi sörök családját alkotja.

...

Látható, hogy két merőben különböző ősi főzési technika élt és él Ázsiában: egy régi és egy még régibb, vagyis egy régi és egy új. A régi nem ismeri a malátázást, de a komlót sem. Az újabb ismeri a malátázást, és használja a komlót is. Azok a technikák, melyek a komló helyett más füveket használnak, régebbiek, mint a komlót használó eljárások.

A régi eljárás az, mely a gabonát nem «költeti» meg, nem csíráztatja, hanem azonnal lisztté őröli és vízzel – esetleg teve-, vagy kancatej vajával, lenmagolajjal is, tevefaggyúval és lóhájjal – pogácsacipót gyúr. Ezt megpörköli, vagyis aszalja és az így nyert lisztpogácsát – melyet azért sajtolt pogácsává, hogy belőle egy pörkölhető és őrölhető darabot: ...

1686-ban a nemzetközi keresztény sereg felszabadította Budát és vele együtt Pestet. A seregben ott szolgált egy bajor fiatalember, bizonyos Proberger Jakab. Felcserként dolgozott, de a táborozások békésebb időszakában közkívánatra sert is főzött. Miután elfoglalták Budát, a török menekült, a hősi sereg nyargalt tovább. Proberger Jakab tábori felcser azonban gondolt egy nagyot, bár hivatásos felcser volt, ő mégis Pesten maradt.

A hadjárat két dologra ébresztette rá. Az egyik, hogy a ser szükséges a háborúban is, de mégis csak a békés polgári élet itala, a másik pedig, hogy a környéken nem különösebben jó a sörellátás. Szerencséjére a mai Váci utca 64. szám helyén akkoriban egy elhagyott török serfőző épületet ...

Egyes vélemények szerint a sör tradicionális ital, amit a fiatalok kevéssé tartanak izgalmasnak. A tételt látszik igazolni, hogy a sörgyárak is egyre több kevert söritalt dobnak a piacra. Keverni otthon is lehet, én egy búzasörös mojitoval kísérleteztem, melynek elkészítése sem bonyolult.

A három-négy elmorzsolt mentalevelet 3 centiliter lime vagy citromlével, 5 centiliter barna rummal, esetleg egy kanál cukorral sok-sok tört jéggel a shékerben összerázzuk, majd fél liter búzasörrel felöntjük.

Egy dologról azonban nem szabad megfeledkezni. Ha jó koktélt szeretnénk, minőségi alapanyagokkal kell dolgozni, ezért a Borsodi Búza és a rum aromával ízesített ipari szesz egyvelege, nem, hogy feljavítaná a két alapanyag hiányosságait, ...

Svédországban – ahol annak ellenére mindenki alkoholista, hogy nehéz, de főleg drága alkoholhoz jutni –, egy egész iparág szakosodott arra, hogy kompjáratokat üzemeltessen Helsingborg-Helsingør között. Mire a hajó Dániába ér a svéd turisták, már annyira lerészegednek, hogy nincs már más vágyuk, hogy a hazaihoz képest mindenképpen olcsó, alkoholból minél többet hazajutassanak.

Ehhez sokáig hasonló volt a magyar sörturizmus, amikor a mindennapi lerészegedéshez szükséges alapanyagot, a határ közeli felvidéki városokban szerezte be a magyar ember. Ennek eredményeképpen virágzott fel arrafelé a vendéglátás, és köszönhetően a gasztronómia iránt fogékony honfitársainknak vált szlovák nemzeti étellé a rántott sajt és a knédli.

...

Van egy sör, melynek nevét egy rágcsáló ihlette: a holland Gulpener sörgyár búzasörét Korenwolfnak nevezi. Ilyen állat ugyan nincs, de tudjuk, hogy a mezei hörcsögröl van szó, melynek holland neve korenwoof azaz gabonaharácsoló. Az állat hatalmas pofazacskójáról híres, amit szívesen tölt meg gabona magvakkal, melyekből földalatti üregeiben akár tizenkét kilót is összegyűjt télire. Képzelhetjük mennyire népszerű a helyi gazdák körében.

Michel Jackson szakíró szerint, „a hollandok, mivel országuk kicsi és sebezhető, szeretnek mindent, ami apró, szorgos és bölcs” – ez is egy lehetséges megfejtés, hogy miért neveztek el az állatról sört. Az talán nem véletlen, hogy épp egy belga búzasör névadójául választották. A ...

A minap örömmel fedeztem fel a bolti hűtőben szép emlékű prágai sörözéseim egyik tárgyát a Branik Svetly-t. Dobozos kiszerelés, 4,1% alkoholtartalom 167 forintért – prágai sör Borsodból. Feltételes reflex: ez jó nem lehet. Aztán egy pillantás az összetevőkre: maláta, komló, víz, élesztő és felébredő remény talán mégiscsak ihatónak bizonyul.

Elvesztve a maradék elővigyázatosságot, rögvest három dobozt tettem a kosárba, ha beválik, egész nyárra meglesz az ivósöröm. Tekintve, hogy egy sör nálam nem sör, többnyire nem ínyenckedem, hanem fogyasztok. Erre a célra tökéletesnek tűnt a Branik – olcsóban olthatom a szomjamat, mintha Staroprament vagy Prazdrojt innék.

Hazaérve rögvest sörnyitás, kitöltés, kóstolás. Hm. ...

Az elmúlt tíz évben rohamosan csökkent a németek sörivási kedve. Míg 2000-ben még évente 101 millió hektoliter sört értékesítettek az országban, ez a szám tavalyra 87 millió hektoliterre esett vissza. Ebben az évtizedben egyedül 2006-ban, a németországi labdarúgó Európa-bajnokság idején növekedett valamelyest a fogyasztás, hogy aztán 2007-ben ismét a 2005-ös szintre essen vissza.

A sörgyártók már akkor is további fogyasztás-csökkenést prognosztizáltak. Arra azonban ők sem számítottak, hogy az 1980-as csúcs-év fejenkénti 146 literes fogyasztása 2010-re 101 literre csökken és immár reális veszély, hogy 2011-ben már a 100 litert sem éri el.

Szakértők szerint a legnagyobb veszély a nagy márkákat fenyegeti, hiszen az ő ...

Az persze kérdés, hogy valóban egyenlőségjelet tehetünk-e a sörfesztivál és a tömegnyomor kifejezések közé, de az utóbbi napok tapasztalatai azt mutatják, hogy a negyedik Cseh Sörfesztiválnak is leginkább a városligeti majálisok sör-virsli hangulatát sikerült felidéznie.

A jobbnál-jobb, finomabbnál-finomabb sörök ugyan adottak voltak, szépen reprezentálták a cseh sörök sokszínűségét. Előrelépés történt pohár-ügyben is: persze nem a műanyagot váltotta fel az üvegkorsó, de többségében felmatricázták az ivóedényeket.

A sörért azonban ismét akadályversenyen kellett megküzdeni. Váltakozó hosszúságú sort kiállni a „cseh oroszlán” nevű valutáért, majd eligazodni a gyakran jelöletlen csapok között, megküzdeni a ...

Franz Xaver Kugler vendéglõs München melletti kertvendéglõjét 1922-ben egy nyári napon ezrednyi kerékpáros lepte el és majdnem megtörtént a szégyen, úgy tűnt kiiszzák a teljes sörkészletet. Kugler azonban nem vesztette el a fejét és a pincében levõ ezernyi üveg eladhatatlan limonádét a maradék barna sörrel fele-fele arányban keverve szolgálta fel.

A koktélnak akkora sikere lett, hogy a kerekezõpint felkerült az összes müncheni sörözõ kínálatába. A Radler népszerűségét azóta sem múlta fel semmilyen sörkoktél. Koktél bizony, mert sörnek azért nem nevezném.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem is lesz nagy divatja az ilyen sörkoktéloknak, annak ellenére, hogy több próbálkozás is történt, hogy a sörből is koktélalapanyag ...