Keksz mi több

Talán ismerik a hetvenes évek közkedvelt viccét, mely szorosan kapcsolódik mai témánkhoz a söralátéthez. „Szovjet turistacsoport szórakozik egy budapesti vendéglátóhelyen. Sorra rendelik a söröket. A pincér eleinte minden körhöz újabb alátéteket szolgál fel, de a harmadik körnél már nem visz ki újabbakat mire az egyik vendég felkiált: Keksz nyet?”
Persze nem ez a vicc ihlette, hogy a söralátétet előszeretettel nevezik hazánkban keksznek – bár ki tudja. Ami a témában eddig érdekes lehetett azt megírtuk, több cikkben is, de ha kíváncsi akkor ezt itt semmiképpen ne hagyja ki. Ahogy ebben a cikkben is írtuk, a keksz, hiába egy sok funkciójú tárgy – valószínűleg igazi népszerűségre akkor tenne szert, ha tényleg ezen ...

Az tény, hogy a sörfőzés egyik legrégibb jelvénye a hatágú csillag vagy Wotan-csillag, mely a korai középkorban jelent meg, a sörfőzők egyik címereként. A két egymásba fonódó háromszög alkotta hatszög jelentés voltaképpen a tökéletesség. A csillag felső csúcsa az eget, az alsó a földet, a négy oldalsó pedig a négy alapelemet – a vizet, a földet, a tüzet és a levegőt – szimbolizálja. A négy alapelem megjelenik a sörfőzésben, hiszen a sör vízből, gabonából (föld) készül, a tűz a sörfőzőüst alatt lobog, míg a levegő a sörben levő széndioxiddal kerül a képbe. 



A második világháború előtt az Első Magyar Részvény Sörfőzde minden bizonnyal azért keresztelte el sörét Paracelsusról, hogy sörének ne csak kiválóságát, de gyógyító hatását is bizonyítsa. A háború után a sör gyártását beszüntették és csak évtizedek múltán kezdtek testes barna sört főzni ezen a néven. A Paracelsus sör a maga huszonkét százalékos szárazanyag-tartalmával minden bizonnyal a kor legerősebb hazai söre lehetett. Gyógyító hatását is el tudjuk képzelni, csak az előtt a tény előtt állunk értetlenül, hogy gyártását miért szüntették meg ismét – úgy tűnik, véglegesen. 



