A második világháború előtt az Első Magyar Részvény Sörfőzde minden bizonnyal azért keresztelte el sörét Paracelsusról, hogy sörének ne csak kiválóságát, de gyógyító hatását is bizonyítsa. A háború után a sör gyártását beszüntették és csak évtizedek múltán kezdtek testes barna sört főzni ezen a néven. A Paracelsus sör a maga huszonkét százalékos szárazanyag-tartalmával minden bizonnyal a kor legerősebb hazai söre lehetett. Gyógyító hatását is el tudjuk képzelni, csak az előtt a tény előtt állunk értetlenül, hogy gyártását miért szüntették meg ismét – úgy tűnik, véglegesen.

 Az 1493-ban született Philippius Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim ezen a néven lett híres és hírhedt. Alkimistaként és orvosként egyaránt meghökkentette korát. „Abban az időben, amikor a tudomány sok ágra szakadt, mikor a hitet egymással szemben álló dogmákra osztották el, amikor a föld kezdte a világegyetem középpontjának büszke pozícióját elveszíteni, röviden, amikor a régi egységes világszerkezet összeomlott, Paracelsus elérte azt, ami lehetetlennek látszott: tudását, tevékenységét és hitét egy ággá fonta össze" – írja róla Kurt Seligmann.

 

Paracelsus neve talán ennek ellenére sem maradt volna fenn, ha az akkoriban meghökkentőnek számító orvosi felfedezéseit az utókor sorra nem igazolja. Kora természetesen nem értette meg és fantasztikus gyógyításai ellene hangolták a kor tudósait és az egyház hatalmasságait. Idős korára elűzték bázeli egyetemi katedrájáról, életét ezután szinte csavargóként élve, kocsmáról kocsmára járva fejtette ki tanításait. 

Ha hihetünk a krónikáknak, kíméletlen nyelvű, és elhanyagolt ruházatú volt, aki minden bizonnyal misztikus módszereivel könnyen szerzett közönséget magának. Paracelsus évszázadokkal ezelőtt rájött, hogy a gyógyítás megreformálható, csak az egyszerű emberek tapasztalatait kell összegyűjteni és azokat megfelelően alkalmazni. Így Felismerte, hogy ezek a módszerek – így a sör gyógy- és tápszerként való használata – sokszor hatásosabbak, mint a tudósok bonyolult receptjei.