A Carlsberg és a Liverpool 1992-óta tartó együttműködését most hosszabbították meg 2034-ig. 

A képen látható limitált szériás Carlsberg söröket az együttműködés harmincadik évfordulójára, 2012-ben adták ki.  A dobozok palástján a futball csapat egy-egy ikonikus játékosának a neve és az aláírása szerepel.

Reméljük, hogy 2024-ben, a Liverpool következő bajnoki címe után, is kiadnak majd egy ilyen ünnepi sört, amelyen már ott lesz Szoboszlai Dominik neve is.

Kołobrzeg ezer éves város, ma a legnagyobb lengyel tengeri gyógyüdülőhely. Itt működik az egyik legütősebb lengyel kézműves sörfőzde a Maltgarden.  A sörfőzde elnevezése magyarra fordítva  „malátakert” – és mindent el is követnek, hogy megfeleljenek az elnevezésüknek.

A Maltgarden kiváló sötét söreinek kiemelkedő jellemzői közé tartozik a magas – tíz százalék feletti – alkoholtartalom és az izgalmas ízkombinációk, amelyek gazdag, sűrű és dekadens végtermékeiket jellemzik. Szép példája ennek a hordóban érlelt Maltgarden Gate sorozat.

A sorozat eddig nyolc tagot számlál és valamennyinek az alapja egy imperial stout, amit különféle módokon ízesítenek, de a lényeget minden esetben a hordós érlelés adja, ami ...

A beer buzz a sörös szlengben azt az állapotot írja le, amikor még józanok vagyunk, de a sör hatása kezd megmutatkozni. Kellemes zsibbadást érzünk, és minden szépnek és jónak tűnik. A zümmögés azonban rövid életű, mert vagy a józanodás felé kanyarodunk és elindulunk hazafelé, vagy kikérjük a következő sört és a részegség felé vesszük az irányt. Szerencsére azonban a sör általában alacsonyabb alkoholtartalmú, mint más szeszes italok, ezért sokkal több kell ahhoz, hogy átlépjük a határvonalat a „zümmögés” és a részegség között.

Az alkoholos italok gyártói és forgalmazói általában azt állítják, hogy céljuk egy olyan világ, amelyet a felelős alkoholfogyasztás jellemez.  Igen ám, de mi lenne velük, ha az alkoholizmus, illetve a nagyfogyasztók visszaszorulnának? Hiszen a felelős fogyasztás alatt általában a mérsékelt és a kevésbé rendszeres italozást értik. Ha a nagyivók egyik napról a másikra elkezdenének felelősségteljesen inni, vagyis nem nagyon inni, akkor lehet, hogy egy szép, új  és józan világ köszönne ránk és a legtöbb italgyártó lehúzhatná a rolót.

A felelősségteljes ivás mint imázsépítés, kommunikációs szempontból jó taktika, hiszen így – legalább a marketing szintjén – az iparág az alkoholprobléma megoldásának része, és nem ...

A történetírók szerint, már az első kocsmában is zene szólt. Persze nem gépzene, hanem az élő, ahogy ma mondanánk. Nem is lehetett másképp az ókori kultúrákban, hiszen a a rádió , a lemezjátszó és a magnetofon feltalálásra még évezredeket kellett várni, nagyjából a huszadik század elejéig. A kocsmazene többnyire „egyszemélyes” zenekart jelentett: leginkább pianistát, vagy hegedűst, a jazz „feltalálása” után a hegedű és a bendzsó duóit és előkelőbb táncos helyeken a szalon-zenekarokat.

A Magyarországon egykor oly divatos ötórai tea, vagy az éjszaki bárok sem volt elképzelhetők élő zene és persze alkoholfogyasztás nélkül. Olyan zenészek karrierje indult az éjszakából, mint a zongorista Cziffra György, vagy a ...

A német sörfőzés mindig is irigylésre méltóan sokszínű volt, ez látható abból is, hogy elfeledett sörei ismét divatba jönnek.

Azt talán mondanunk sem kell, hogy a töksör kultusza Amerikából indult el és eredetileg semmi köze nem volt a Halloweenhez. Sokkal inkább ahhoz, hogy a sör a főzése során elpusztulnak a baktériumok, így a sör mindig is egészségesebb volt, mint a gyakran fertőzött kútvizek.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok alapítóatyái közül többen is – így George Washington és Thomas Jefferson is – főztek sört, sőt előbbi volt, a legenda szerint, az első töksörfőző. Ennek hitelességért azért nem tennénk tűzbe – azaz forró sörbe – a kezünket. Az azonban tény, hogy a telepesek mindenből, ami erre minimálisan is alkalmas volt, főztek sört vagy whiskyt.

Hogy az eredeti craft-pumpkin ale – azaz kézműves töksör – milyen lehetett ...

 A mínuszos olyan rövid tényhír, mely alapvetően csak az alapinformációkat tartalmazza. Nevét a hír előtt álló mínusz jelre hasonlító („ – ”) tipográfiai jelről kapta.

– České Budějovice központjában szinte lehetetlen olyan sörözőt találni, amelyik negyven koronánál olcsóbban árul csapolt lágert. Jövő év elején ismét öt-nyolc százalékos áremelésre lehet számítani, emiatt a csapolt sör egy-két koronával lesz drágább, a palackozott vagy dobozos sörért hozzávetőleg másfél koronával kell majd többet fizetni.

– Az utóbbi években az emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribb aszályok az aromás komló terméshozamának csökkenéséhez vezettek és sajnos továbbra is idevezetnek Európa hagyományos ...

Nem véletlen, hogy ha a sörök ár-érték arányáról van szó, szinte kizárólag az olcsó sörökről beszélünk, mert a drága tán meg se éri az árát.

A fogyasztót nyilvánvaló nem érdekli, hogy a sörgyár vagy a sörfőzde mennyi hasznot húz egy-egy palack sörön. Számára az a legfontosabb szempont, hogy a vásárlásra szánt pénzéért a legjobbat kapja.

Ez az elvárás akkor is igaz, ha százkilencvenért egy akciós olcsó sört vesz, de akkor is, ha egy harmadliteres magyar kézműves sörért ad ezernyolcszázat. Vagyis olcsósága ellenére érezheti, hogy rossz üzletet kötött egy TESCO gazdaságos sör vásárlásával, ahogy érezheti az ellenkezőjét egy igencsak drága Brewski beszerzésével.

Az emberek utólag persze szeretik igazolva ...

A sörhab mennyisége régi probléma. Leginkább persze megszokás – mely országonként változó – kérdése, hogy milyen a sörhab és a sör aránya a pohárban.

– Gazdag ember a kocsmáros, bőven méri a habot – állapította meg Krúdy Gyula egyik elbeszélésének a hőse, célozva arra, hogy a sok habbal a kocsmáros megrövidíti a vendéget. Régi vita ez, hiszen a sörhab felől közelítve a sörhöz, kétféle sörivót különböztetünk meg: az egyik ragaszkodik a tisztességes habkoronához, a másik viszont inkább lemond a habról, de a sör csordultig töltse meg a poharat.

Néhány országban csapolás közben a masszív hab képződése alapvetően fontos. Olyan országokban, mint például Belgium, hagyományos az, hogy a pohár fele habbal van ...

1516-ban nem ismerték az élesztőt, nem tudtak az aszkorbinsavról, nem hallottak a kukoricadaráról, sőt a rizsről sem.  És nyilván az ismeretek hiánya okozta azt is, hogy az 1516-os Sörtisztasági Törvény nem foglalkozik sem a polivinilpolipirrolidonnal történő  fehérjestabilizálással,  sem az antioxidánsokkal segített habképződéssel. Az uralkodó természetesnek tekintette, hogy  a gabonaföldeket nem permetezik növényvédő szerekkel és műtrágyával, és azt is, hogy a sörfőző komlóvirágot és nem komlókivonatot használ.

Aztán a 19. század derekától kezdve a sörfőzés a nagyiparosodás során egyre másra alkalmazta a tudomány és technika újabb és újabb felfedezéseit és távolodott el – ki kevésbé, ki jobban – a ...