Nem vagyok politikailag korrekt, mondjuk leszarom, de ami inkább zavar, hogy pszichológiailag sem vagyok az, jeges verejtékben ébredek, és olthatatlan lázban alszom el nap mint nap, a vérem gyanús elegy, a szemeim pattanásig feszült golflabdák, az agyam tömény iszony.

Látad-e már táncolni a sátánt, mikor izzó tányér a Hold?

Ilyenkor fekete a vér, az éjszakának nem akar vége szakadni, csak dúsul egyre a hajnal, míg olyan hihetetlenül sűrűvé nem áll össze, mint a másnapos szájíz, vérengző bárányok töltik be az álmokat, sikoltozva ébredek fel, mellettem idegen nő, egy kamasz fiú testét hordja, gondolatai hevenyészettek, imája kapkodó, és én nem adok időt, hogy végig mondja, az ámen előtt félbeszakítom, törött üveggel ...

A milk stout avagy a „tejes stout” 1909-ben jelent meg, amikor William Melhuish élelmiszervegyész, a Mackeson Breweryben dolgozott. Melhuish azt javasolta, hogy a stout főzésénél a szokásos sörfőző cukrok helyett használjanak tejcukrot.

A sör nevét onnan kapta, hogy a sörfőzőmesterek az erjedésben levő sörhöz laktózt – a tejben is megtalálható – természetes cukrot adtak, majd lehűtötték a folyadékot és ezzel megállították az erjedés folyamatát. Az így kapott stout meglehetősen édes és alacsony alkoholtartalmú ital volt, ezért délutáni társasági italnak ajánlották, sőt még gyermekeknek is engedélyezték a fogyasztását. Az egykor brit fennhatóság alá tartozó Málta szigetén pedig a milk stouthoz még B-vitamint is adtak, s ...

Van úgy, hogy az ember bekerül oda. Nem kell hozzá túl sok. Elég egy átmulatott éjszaka után két deci házipálinka, és ha közterületen, hát beszállítják.

Ébredve, a párnahuzat undok fertőtlenítőszagból és az ágyszomszédok horkolásából, könnyedén megállapítható a helyszín. A kórház nevét is elárulja egy készséges ágyszomszéd, de hogy mennyi az idő, azt senki sem tudja, hisz a kórteremben falióra egy szál se, a karórákat pedig begyűjtötték.

Pedig ez lenne az egyetlen használható információ. Fölkel hát az ember és kitaszítja az ajtót, a folyosón fényt lát, odamegy, és az ápolóktól az időt kérdezi. Megtudhatja, hogy ez most itt nem az  Önök kérték kívánságműsora. Az ember ekkor – utoljára – még ...

1978-ban a Mikroszkóp Színpadnál dolgoztam. Május elsején a munkatársaknak – élükön a rettenthetetlen Komlós elvtárssal – kötelező volt felvonulniuk. Persze Hofi Géza felmentést kapott, de ezt mindenki természetesnek tartotta.

Komlós elvtárs ment legelöl, és vezette a színészekből, valamint színházi dolgozókból álló szedett-vedettnek tűnő társaságot. A munkásmozgalom vérvörös zászlaját főnöki utasításnak megfelelően, felváltva kellett vinni. Mikor a dísztribün elé értünk, ahol pártunk és nemzetünk nagyjai integettek, középen jól kivehetően maga Kádár elvtárs, Komlós elvtárs elragadta a soros zászlót cipelőtől a lobogót, jó forradalmárhoz híven magasba emelte és jól meglengette, hogy maga Kádár elvtárs is ...

Az 1800-as évek közepére a sörfőzést is elérte az ipari forradalom. Ennek eredményeképpen az aprócska sörfőzdéket hatalmas sörgyárak váltották fel Ausztriában, Csehországban és Magyarországon.  Ha ezeket az épületeket összevetjük, nagyon sok a hasonlóság. Az Osztrák-Magyar Monarchia ipari építészete igen figyelemreméltó alkotásokat hagyott az utókorra.

Azt ugye mindenki tudja, hogy a malátázás célja, hogy az árpát (vagy más gabonát) szabályozott körülmények között csíráztassák, hogy az így keletkező enzimek a gabonaszemekben levő keményítőt a sörfőzés folyamán erjeszthető cukorrá alakítsák. Első lépésben a gabonaszemeket beáztatják, majd meleg levegővel kiszárítják.

Régebben a malátázók messziről ...

Néhány nappal ezelőtt Magyarországon hamar kivívta a züllött jelzőt, aki reggeli után a kocsma felé vette az útját, hogy frissen csapolt sörrel kezdje a napját. Pedig, aki kóstolta tudja, hogy nincs édesebb korty a délelőttinél.

Természetesen – mivel nálunk nincs kultusza a „Frühschoppen” intézményének, a sörmérőhelyek – tisztelet a kivételeknek – nincsenek felkészülve mindenféle sörkorcsolyákkal a korai vendégek fogadására.

Általában még egy nyomorult körözöttes kifli, friss pogácsa, vagy főtt tojás sincs a kínálatban, hogy a zónapörköltet már ne is említsük. Így aztán a sörissza kénytelen otthon reggelizni, ha csak nem éhgyomorra szeretné az első sört legurítani.

Most, hogy ez a fránya járvány sok ...

A cseh sörgyárak közül elsőként az állami tulajdonban levő České Budějovice-i „Budějovicky Budvar” jelentette be, hogy harminc százalékkal csökkenti termelését. Ezzel a cseh kormány múlt heti bejelentésére, melyben korlátozzák a sörözők nyitva tartását, reagált a gyár. Egyúttal korlátozták a sörszállító teherautók határátkelését is.

Ez utóbbi különösen érzékenyen érinti a Budějovicky Budvart, amely hordós söreinek közel felét exportálja. A járvány miatt a bécsi Práterben sem nyitott ki a híres „Schweitzerhaus”. Ebben az ezerötszáz személyes sörözőben, évente több mint háromezer hektoliter fogy a híres cseh márkából.

Természetesen nem csak a nagy gyárakat, hanem a kis főzdéket is érintik a ...

Tízezer kapuja van a halálnak, melyen az ember távozhat – elmélkedett Kristóf a halálos ágyán, persze akkor még nem tudta, hogy a tüdőrák fog végezni vele hónapokon belül. Tudta, hogy beteg, hisz feküdt, mozdulni is alig bírt, de küzdött, úgy gondolta, hogy kigyógyul, ennek reményében lemondott a cigiről, meg a piáról. Nagyvonalú döntés volt, mert élete utolsó negyven évét végigitta és közben szenvedélyes dohányos is volt. Persze volt több szenvedélye is. Mondhatnánk Kristóf barátom szenvedélyesen élt. Mások meg azt mondták, szenvedélybeteg – és valóban mindenkinek igaza volt. Mert ebben az országban „mindenkinek igaza van, még a szar is le van szarva”.

Na, de ne rohanjuk ennyire előre. A szex – ez járt mindig a ...

Nem értem az embereket! Ahelyett, hogy örülnének, hogy megérték a nyugdíjas korukat, amiatt panaszkodnak, hogy hány régi szesztestvérük, ivócimborájuk dobta fel a talpát, vagy ha úgy tetszik halt bele szenvedélyébe.

Ilyenkor az persze nem jut eszükbe, hogy azok közül, akik, nap mint nap elindultak a munkahelyükre és ott töltötték mindennapjaik legnagyobb részét, vajon többen élték-e meg a békés nyugdíjas éveket? Mert nemcsak a szenvedélyek, hanem a munka is jócskán szedi áldozatait.

És persze az sem jut az eszükbe, hogy hányszor hajszolták bele magukat és társaságukat újabb és újabb körökbe.

– Ne rohanj, az asszony úgy is megvár!

– Igyunk még egyet a barátságra!

– A sör nem alkohol, sőt kifejezetten ...

– Soha többé nem iszom! – hangzott el, de hányszor, másnap mikor felébredt az ember – Soha! Csak ezt a napot ússzam meg!

Ezután kerültek elő a másnaposság elleni praktikák.

Mindenkinek megvan az egyéni receptúrája, a rosszullét leküzdésére – sorolhatnám napestig, de ezek a speciális mixtúrák és titkos rituálék mit sem érnek csak segítenek az időt húzni az első gyógysörig. Mert ugye a népi bölcsesség is úgy mondja, hogy kutyaharapást szőrivel. Ady Bandi a mondén életet élő költő óriás is tudta ezt, bár ő boros volt, de a másnapot egy korsó jó sörrel kezdte. Csodálkoztak is a szálloda vendégei, kinek viszi délelőtt tizenegykor, sietős léptekkel a szobapincér, tálcán azt a nagy korsó habzó sört.

És mint ...

Pár éve karácsonyra kaptam egy liter Zwack Unicumot. Mivel én közösségi ivó vagyok, otthon magamban nem szoktam kortyolgatni, az üveg sokáig érintetlenül árválkodott a spájz legfelső polcán. Történt, hogy meghívtak Belgrádba egy menekültekkel foglalkozó filmes konferenciára, ahol is a volt Jugoszlávia összes tagállamából érkeztek fiatal filmesek, kivéve Horvátországból. Valahogy nem bírják a szerbek a horvátokat és viszont.

Volt a programok között egy bemutatkozó vacsora ahol is a sok nemzetiség bemutatót tart étkezési szokásaiból és kóstolót ad jellegzetes ételeiből, italaiból. Mielőtt elindultunk volna a nagy útra, kimentem a Hunyadi téri piacra Törőcsik bácsihoz és szépen bevásároltam kolbászból, füstölt ...