Az 1698-ban bevezetett brit pint 568 mililiterével a világ legnagyobb kocsmai sörporciója. A németeknél a korsó 500, az amerikaiaknál 473, az ausztráloknál 425 mililiteres. A követendőnek vélt példák a belga (250 ml) és a francia (330 ml) kocsmai pohárméretek jóval kisebbek.

A pintes korsók lecserélését azután javasolták a cambridge-i egyetem kutatói, hogy egy teszt során megpróbálták igazolni feltételezésüket, hogy a pubok látogatói függetlenül attól, hogy mekkora pohárba teszik eléjük a sörüket, hajlamosak mindig ugyannyi „adagot” magukhoz venni, mint amennyit megszoktak. Vagyis az emberek akkor is három italt fognak rendelni, ha az egység egy pint, de akkor is, ha a korsó ennek csak a ⅔-a.  

Az ötlet nem új, de bevezetése kétséges, hiszen a kísérletben résztvevő tucatnyi kocsma, ahol a háromhónapos teszt második hónapjában ⅔ pintes poharakban szolgálták fel a sört, a fogyasztás közel tíz százalékkal csökkent. Ez pedig az amúgy bezárás fenyegette pubok végét is jelenthetné.

A kisebb poharak a kézműves sörök elterjedésével amúgy is egyre gyakoribbak a brit sörözőkben. A ⅔-os pohár mellett szól az is, hogy egy pint sör lassan fogy el, és ezért mire a végére ér az ember, elveszti a frissességét, de a ⅔-os pohár előnye az is, hogy így az árak látszólag alacsonyabbak.

Mindenesetre a kulturális miniszter is megszólalt az ügyben és mindenkit megnyugtatott, hogy a kormány nem tervezi rendeletben előírni a puboknak, hogy milyen méretű poharakat használjanak a sör kiméréséhez.