Egyre ritkábban, de még találkozunk a skót söröknél a shilling rendszer számaival a 60-nal, a 70-nel, a 80-nal és a 90-nel.  A korábbi időkben a sör adójátt gyakran a sör erőssége – ma azt mondanánk alkoholtartalma alapján állapították meg. Így van ez a skót shilling rendszer esetében is, amit valamikor a 19. század közepén kezdték használni, az után, amikor az Egyesült Királyságban a malátára kivetett korábbi adókat felváltotta a „Beer Duty” azaz a söradó.

A rendszer hamar elterjedt, mivel az addigi, számlázás alapú adózás sok anomáliát hordozott magában. A bevezetett rendszer viszont egyértelművé tette, az adótartalmat és a sör erejét is. Így például  egy 60 shillinges (60/-) sör alkoholtartalma 4% körül ...

Az étterem, ahová a regény hőse és zenekara, valamint maga a fiatal Josef Škvorecký járt, az észak-csehvárosban, Náchodban van. Szóval persze, hogy Primátort csapolnak.

Josef Škvorecký első regénye, a Gyávák. Igaz a könyvben az író alteregójának neve Danny Smiřický és a műben a várost, ahol a cselekmény bonyolódik a Kostelecnek hívják, de regényben említett helyek ma is megtalálhatók Náchodban. Ilyen a ma is működő,  1904-ben megnyílt ikonikus kocsma valójában az akkori távol-keleti orosz haditengerészeti bázisról kapta a nevét, amely az orosz-japán háború szintere volt.

A Gyávák megjelenését hivatalos lejárató kampány és egzisztenciális megpróbáltatások követték. Nem csoda hát, hogy amikor 1968-ban ...

Maci barátunk utolsó prágai útjáról van egy rövid kis szösszenet. Ezzel búcsúzom kedves barátomtól.

„Volt egykét nap Prágázás Lipták sörtársékkal, – bár Ő kategórikusan kerülni akarja a Hangyacsapást de azért az U Kocourába mégis bementünk, – mondjuk tény, hogy akkor nagyon kevesen voltak bent – és jóízüen elfogyasztottunk egy nagy sajttálat, és nagyon friss Radegast ihattunk mellé, 50 KCS alatt! Láthatóak a képeken a helyi erők is , és pesze a Koczour lépcsőjén mindig ül valaki, ez helyi sajátosság, az volt 30 éve is, ha nem más, akkor mi ültünk ott ...”

Gondoltad volna, hogy nem mindig az íz dönt? Sokszor az italhoz kötött megszokott élmény visz minket: a társaság, a rutin vagy egyszerűen a kényelem.

Az alkohol ízét általában meg kell tanulni szeretni. A sör keserű, a bor savas, a pálinka éget – mégis szeretjük őket, mert a megszokás, a társasági élmény és a kontextus beépíti az ízt a „kényelmes” zónánkba.

Vannak persze a felfedezők, akik az új, karakteres ízeket keresik. Számukra az ital nem csak szokás, hanem kaland és élvezet. Az ízlés tehát nem csupán biológia és megszokás, hanem kultúra és kíváncsiság kérdése.

Te melyik utat választod, amikor a poharadhoz nyúlsz? 🥂

A téli sör hidege úgy érkezik, mint egy halk, távolodó hóesés: lassan és kimérten. A korsón deres pára ül meg, mintha az üveg is magával hozta volna a kinti fagyot.

A hab fehér és sűrű, akár a frissen lehullott hó, amely még nem döntötte el, mennyit fedjen el a világból. Buborékai lassan születnek, mintha minden egyes korty előtt megállna egy pillanatra a levegő, hogy összhangba kerüljön az éjszaka csendjével.

Néhány nappal ezelőtt egy igazán érdekes cikk jelent meg arról, hogy a Magyar Sörgyártók Szövetsége (Sörszövetség) nagyjából havi fél- és egymillió forint közti összeget fizetett Lánczi Tamásnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének. Arról a felek mélységesen hallgatnak, hogy mióta és milyen tevékenységért részesül a magyar függetlenség őrzője a javadalmazásban.

Mindenesetre elég pikáns a dolog az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője egy olyan lobbiszervezettől vesz fel honoráriumot, amelyet multinacionális sörgyártók hoztak létre. Ugyanis a még létező három hazai nagyüzem mindegyike külföldi tulajdonban van. A borsodi tulajdonosa az a Molson and Coors, amely Észak-Amerika két legnagyobb sörfőzdéjének, a ...

„Az utolsó néhány évben, amit  a feleségemmel Prágában töltöttünk, az U Slovanské lipy előkelő helyen szerepelt a rendszeres kísértőhelyeink listáján. Kevesebb, mint húsz percre volt a lakásunktól, és akkoriban ez volt az egyetlen prágai kocsma, ahol a Kout na Šumavě teljes sörválasztékát csapolták. Bizony szerencsés volt, hogy a sok-sok korsó után a séta hazafelé már lejtős volt.

Már-már szerelmetesen szerettem ezt a helyet, pedig manapság persze, már nincs Kout sör, van viszont többféle Černokostelecký sör, sőt vendégcsapon előfordul egyik-másik Matuška és Zlata Karva is. Ennek ellenére a U Slovanské lipy nem turistás hely, így minden alkalommal, amikor visszatérek a városba, szervezek egy találkozót a ...

SÖRALÁTÉT   A mai papírból készült alátétek elődjei azok a porcelánból vagy fajanszból készített aljak voltak, amelyeket régen a forralt sörtől átmelegedett korsók alá tettek, hogy azok ne égessék ki a sörözők terítőit. Az első papírpépből készült alátétet 1892-ben szabadalmaztatta egy bizonyos Robert Sputh Drezdában. Ettől kezdve terjedtek el Európában a papír „korsó alá valók”. Nem tudni, pontosan mikor tűntek fel Nagy Britanniában, Észak-Amerikában és Ausztráliában az első söralátétek, de majdnem biztos, hogy Amerikában 1900 körül, Angliában pedig az 1920-as években. A söralátétek eredeti rendeltetésüktől igencsak eltérően is használhatóak. Sok országban a pincérek minden újabb körnél az alátétekre ...

A cseh statisztikai hivatal adatai szerint tavaly januártól október végéig Oroszországba háromszázhúszezer hektoliter cseh sört exportáltak. Ezzel a szankcionált oroszok lettek a negyedik legfontosabb cseh sör értékesítési célpont az egymillió-háromszázezer hektoliteres Szlovákia, az egymillió hektoliterrel második Németország és a négyszázezer hektoliteres Lengyelország mögött. Az adat pikantériája, hogy a szankciók ellenére az Oroszországba irányuló sörexport 2023 azonos időszakához képest huszonhét százalékkal nőtt.

A cseh sörexportban az ötödik helyet Magyarország foglalja el kétszáznegyvenezer hektoliteres importtal. Ebbe a mennyiségbe természetesen nem tartoznak bele az itthon liszensz alapján főzött sörök. A ...

  Az 1980-as évek közepén Mihail Gorbacsov, pártfőtitkár, elkeseredett hadjáratot indított lakosságának alkoholizmusa ellen. Az alkoholizmus elleni küzdelemben Gorbacsov szigorú lépéseket tesz: nemcsak plakátkampányt indít, hanem országszerte tucatnyi sörfőzdét zárat be. Moszkvában bíróságok gyorsított eljárással, bűnözők módjára ítélik el a rendőrség és a polgárőrség által az utcán összeszedett részegeket. A lebukott részegeknek fél havi bérüket kellett büntetéskét kifizetni, vagy 15 napra börtönbe kellett vonulniuk.

Oroszország déli részén, a Krím-félszigeten és Moldovában a bortermelő cégek alkalmazottai felülről érkező parancsra pusztítják el saját szőlőjüket – szintén a börtönbüntetéstől ...

  A hetvenes években valószínűleg a legkedveltebb égetett szesz a feketecímkés cseresznyepálinka volt. Főleg reggelente fogyott, amikor munkaidő előtt még szorítottak időt a munkások egy felesre. Önmagát megbízhatónak nevező forrásunk szerint az ózdi Kék Acélban műszakváltáskor négyezer (!) felest adtak el, javarészt feketecímkés pálinkát. De a csepeli munkások sem maradtak le, az általuk preferált féldecis üvegcsékből annyi fogyott, hogy a reggeli órákban a Boráros téri HÉV megállóban egy köbméteres kukát töltöttek meg az üres féldecis palackok. Persze vidéken is alkalmazták a reggeli „szempattintó” pálinkát, de itt a koránkelő dolgozók főleg saját „házit” ittak, vagy a minden faluban megtalálható ...