Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Megállt az idő
2021. január 08. írta: Árpa Jankó

Megállt az idő

Maróthy György írása

avar.jpg

A kocsmárosok már régóta tudják, hogy nem elég jó sört csapolni, fontos az italfogyasztás környezete is. Ezért aztán az átlagos sörözőket egyre inkább kezdik felváltani a különféle pub, club elnevezésű helyek mindenféle küllemmel. A tulajok súlyos összegeket ölnek abba, hogy valamiképp elvarázsolják a betérőket. Gyakori a húszas évek Amerikáját idéző megjelenés, illetve az egzotikus vidékekre emlékeztető kulissza. Hogy azután ez mennyire hiteles vagy mennyit vesz észre belőle a vendég, az már más kérdés. Tény, hogy az ember vágyik a messzi tájakra, tán még az Egyesült Államok múltjába is, de hiába a díszlet, ha nem idéz fel valódi emlékeket, legfeljebb csak olvasmányélményeket. Valódi nosztalgiát az iránt érzünk, ami a miénk volt s már elveszett. Az első csók, az első sör iránt...

Nem végeztem közvéleménykutatást, de úgy tűnik, a legtöbb kocsmajáró ember a hatvanas-hetvenes éveket tartja az aranykornak. Persze-, nem feltétlenül politikai okokból. Inkább csak azért, mert erről az időről a fiatalságuk jut az eszükbe, s lelki szemeik előtt megjelenik egy kép: nagy teraszon óriás gesztenyefák alatt, acélvázra húzott műanyag ülőkéjű széken ülnek, az egyszerű fémasztalt kockás terítő díszíti, rajta söröskorsó a habzó itallal. A csikket — ha már púpozott volt az egyen-hamutartó — csak leejtik a murvával felszórt földre. Béke van, nyugalom. Talán ma is ilyen helyeket kellene létrehozni, az biztos, hogy nyári délutánokon, estéken zsúfolásig megtelne a terasz.

Csakhogy egyszerűbb pincehelyiséget bérelni, műanyag keretbe Al Capone képet tenni, mint a nosztalgikus álmot megvalósítani. Mert hogyan lehetne óriási gesztenyefákat ültetni, honnan is lehetne előkeríteni a hatvanas évek székeit, asztalait? Mégis van megoldás, mert ilyen hely létezik. Ugyanolyan külsővel, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. A Hegyalja út melletti Avar söröző teraszán mintha megállt volna az idő. A most végzett gimnazista ugyanazon a széken ül, mint tanára ült, még szintén diákként. Sötétedéskor olyan lámpák gyúlnak ki, melyek annak idején a Gellérthegyet világították he.

Persze a kilencvenes években ez már csak díszlet, s nem csak a sör ára okozhat gondot, hiszen aligha fog még egyszer nyolc-tíz forintba kerülni egy korsó sör. Nagyobb baj az, hogy a Hegyalja úton alaposan megnőtt a forgalom, s vele a zaj, a bűz. A terasz kerítését óriásplakátok csúfítják, az Avar mellé épített panzió a napfényt veszi el. S ami a legrosszabb: tavasszal átfestették a székeket és az asztalokat. Az eredeti színükre ugyan, de félő, hogy ez csak egy folyamat kezdete.

Nem akarunk Avar Pubot!

 

Az írás eredetileg a Maláta 1998/6-7. számában jelent meg

A bejegyzés trackback címe:

https://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr9416377446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása