Manapság Európa egyik legnagyobb akadályversenye a Pardubicei Nagydíj. Az akadályversenyek eredete a 19. század első felére vezethető vissza. Ekkoriban terjedt el Angliában a legfelsőbb uralkodói körökben a versenyszerű hajtóvadászat, amelyen elegáns ruhákban, kosztümökben vettek részt a nemes urak. Ez a divatos szórakozás aztán hamar népszerű lett Európa más országaiban is.
Csehország területén az első ilyen versenyt 1836-ban a chlumeci birtokon rendezték, de helyszíne rövidesen Pardubice lett, mivel az itteni, angol parkokra emlékeztető környezet kitűnően alkalmas volt az ilyen eseményekre.
Az 1836-ban Liverpoolban megrendezett első nagydíj sikerének hatására 1856-ban – a helyi természeti adottságokat: árkokat, sövényeket kihasználva – Padubicében is megépítették az akadályokkal nehezített pályát, amelyet addig alakítottak, amíg a világon egyedülállóan nehéz nem lett. Eleinte kisebb versenyeket, köztük angol mintájú „steeplechase” futamokat rendeztek, majd az első igazi Velká Pardubická-ra, vagyis Pardubicei Nagydíj akadályversenyre 1874. november 5-én került sor, amelynek fődíja 8000 arany volt. Ettől kezdve a versenyt minden évben megrendezték, kivéve a háborús éveket és 1968-at, valamint két évet, amikor nagyon rossz volt az időjárás.
Napjainkban erre a – nemcsak Csehországban méltán híres – lóversenyre általában október második vasárnapján kerül sor. A pálya 6900 méter hosszú, amelyet 31 akadály nehezít. Általában 15–20 ló és lovas vesz részt egy versenyen. Az utóbbi három évben mindannyiszor az egyik legismertebb cseh zsoké, Josef Váňa nyert Tiumen nevű lovával.
Kevesen tudják, hogy a versenynek van magyar vonatkozása is: az 1875 és 1878 között háromszor is győztes ló, Brigand Magyarországon született. A pardubicei pályán rendezett kisebb akadály- és más típusú (military, díjugrató, sík futam) versenyeken pedig többször nyertek magyar indulók is.
Az akadálypálya legismertebb és legnehezebb pontja a 1,5 m magas és 2 m széles sövény mögött rejtőző 5 m széles és 1,5 m mély árok, azaz a Nagy Taxis ugrató (egyszerűbben Taxis), amely eddig 27 ló életét követelte, s amelyet Egon Thun-Taxis (1832–1892) herceg alapján neveztek el. Ennél az akadálynál minimum 8 métert kell ugratniuk a lovasoknak, és a sövény miatt a ló nem láthatja a mögötte levő árkot.
Erről a legismertebb pardubicei ugratóról nevezte el aztán az 1531. óta működő helyi Pernštejnsörgyár a 14°-os erősségű, 6% alkoholtartalmú, alsó erjesztésű, jellegzetesen telt ízű, komló illatú, szép sűrű habbal rendelkező termékét, a Pardubický Taxis sört, amely ma több helyen is megvásárolható Budapesten.
