Részlet Jakab István szerkesztő utószavából

 „És akkor most kéretik jól kiröhögni ezt az egész komolykodást, de ugyanígy kéretik komolyan venni ezt a könyvet, és jókat kacagni és/vagy sírni rajta. Mindegy, csak legyen bennünk még egy kevés érzés, hátha az is hegyeket tud megmozgatni, nem csak a túl komolyan vett ún. tudományos-technikai haladás, amibe hamarosan úgyis beledöglünk.

Na, ki nevet a végen?”