Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Múzeum plusz sörhajó
2012. augusztus 25. írta: Árpa Jankó

Múzeum plusz sörhajó

Örömmel tettem eleget a Szépművészeti Múzeum felkérésének, hogy a múzeum+ sör tematikájú programjában tárlatot vezessek. A választás rám lett bízva, hogy melyik festmény kapcsán beszélek a sörös asszociációimról. A választásom Simon de Vliegier Holland halászhajók című festményére esett és ebből következően a hajózás és a sör kapcsolata lett a rendhagyó tárlatvezetés tárgya.

simon.de.vlieger.jpg

A választás szemmel láthatólag a szép számban összegyűlt érdeklődőket is meglepte, hiszen valószínűleg egyszerűbb megfejtésre, mondjuk Cornelius Dusart Kocsmajelenetére, vagy Abraham van den Hecke Mulató társaság című képére számítottak. Azoknak, akik lemaradtak a tárlatvezetésről, néhány storyt idéznék a múzeumban elhangzott történetekből.

 

Szinte elképzelhetetlen, de Hollandia – ma a világ egyik legnagyobb sörexportőre – valaha sört importált: a holland hajósok rendszeresen szállítottak sajtot, vajat, halat Hamburgba, s hogy kihasználják a tengerjárók kapacitását, jóféle német sörrel megrakodva fordultak vissza.

muzeum.jpgA harcos antialkoholisták által előszeretettel hangoztatott mondás szerint az alkohol öl, butít, és nyomorba dönt. A megsárgult krónikák lapjai szerint a Hanza-városok esetében ez biztosan nem igaz.Ezek a kereskedelmükről híres városok a 13-16. század között bizony nem mással, mint a sörrel alapozták meg gazdagságukat, hiszen jövedelmük jelentős része a sörfőzésből és a sörrel való kereskedelemből származott. Így a folyékony kenyér tulajdonképpen a folyékony aranyat jelentette, amely irigylésre méltó gazdagságot biztosított számukra.

A hamburgi kikötőből kifutó hajók is főleg sörrel voltak megrakva a 13. században. Az úticél a belga Brügge kikötője volt, az út azonban nem volt veszélytelen, mert az olcsó sörben reménykedő dánok gyakran megtámadták és kifosztották a „sörhajókat” - a vikingek leszármazottai állandóan csillapíthatatlan szomjúsággal küzdöttek.

A mindenfelé szokásos városi és céhes előírásokat, amelyek kizárólag a helyben tevékenykedő sörfőzőknek engedélyezték az iparszerű termelést és a piaci hozzáférhetőséget, két okból is rendszeresen figyelmen kívül hagyták. Egyrészt azért, mert az idegen illetőségű sörfőzők nem érték be a saját piacon elérhető haszonnal. Másrészt pedig, mert a városi lakosság a hivatalosan jóváhagyott sör áránál jóval olcsóbban jutott jó minőségű sörhöz.A városi előírásokat megkerülendő, a máshonnan odatelepülő sörfőzők a város mellett, annak sörilletőségi körén kívül – a sörmérföldön túl – vertek tanyát. Gyakran jól felszerelt sörfőző hajókon táboroztak a községi felségvizeken kívül. A sörrel teli hordókat legtöbbször kalandos úton, az éj leple alatt juttatták be a városba.

A totális alkoholtilalomból nem sokkal azelőtt kilábalt Amerika is felébredt, a kormány elrendelte, hogy az USA teljes sörtermelésének 15 százalékát a harcoló alakulatok kapják meg. A Távol-Keleten szolgálatot teljesítő katonáikat  hajókra telepített, úszó sörgyárakban főzött sörökkel szándékoztak ellátni. Eleinte négy, heti 250 hordó kapacitású sörfőzdehajót terveztek, de idővel ezek számát kettőre csökkentették. A kiszolgált aknaszedőket a kanadai Vencuverben alakították át, de már csak az egyik futott ki a tengerre és hajózott át Yokohamába, időközben ugyanis véget ért a háború Japánnal is. A Davy Jones Brewery, a világ eddigi egyetlen úszó sörgyára desztillált tengervízből, maláta és komló sűrítményből mild típusú sört főzött. Egyetlen alkalommal.

Svédországban – ahol annak ellenére mindenki alkoholista, hogy nehéz, de főleg drága alkoholhoz jutni –, egy egész iparág szakosodott arra, hogy kompjáratokat üzemeltessen Helsingborg-Helsingør között. Mire a hajó Dániába ér a svéd turisták, már annyira lerészegednek, hogy nincs már más vágyuk, hogy a svédországihoz képest mindenképpen olcsó, alkoholból minél többet haza jutassanak.

És persze ne feledkezzünk meg az India Pale Ale-ről és a hajóútsörről se.

A bejegyzés trackback címe:

https://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr214730891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szarkafarka 2012.08.25. 15:27:25

@zolee76:
Te nem tudod milyen gyorsan es milyen sokat lehet inni 20 perc alatt, ök sokkal hamarabb be tudnak rugni mint egy atlageuropai. Egy sör es egy feles (persze nem esznek elötte) es mar ugy kell a hajorol letamogatni vagy leguritani öket, meginnak meg az arvak könnyet is. Nem veletlen hogy alkoholt csak a specialuzletekben (systembolaget) lehet kapni es nem ugy mint mas orszagban hogy megveheted a tejjel meg kenyerrel, hussal egyutt ugyanabban az uzletben. Lattam en a Tescoban, Auchanban svedeket rohangalni a piaspultok között mint a veszett egerek mert a valasztek meg az arak miatt majdnem traumat kaptak... Csak egy pelda, ha svedorszagban veszel 5 doboz 0,5 literes sört, annyit fizetsz erte amennyiert akar nemetorszagban vagy magyarorszagon kapsz egy kartonnal.
süti beállítások módosítása