Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Halál a májra!
2020. február 27. írta: Merza Gábor

Halál a májra!

froccsos_bacsi.jpg– Soha többé nem iszom! – hangzott el, de hányszor, másnap mikor felébredt az ember – Soha! Csak ezt a napot ússzam meg!

Ezután kerültek elő a másnaposság elleni praktikák.

Mindenkinek megvan az egyéni receptúrája, a rosszullét leküzdésére – sorolhatnám napestig, de ezek a speciális mixtúrák és titkos rituálék mit sem érnek csak segítenek az időt húzni az első gyógysörig. Mert ugye a népi bölcsesség is úgy mondja, hogy kutyaharapást szőrivel. Ady Bandi a mondén életet élő költő óriás is tudta ezt, bár ő boros volt, de a másnapot egy korsó jó sörrel kezdte. Csodálkoztak is a szálloda vendégei, kinek viszi délelőtt tizenegykor, sietős léptekkel a szobapincér, tálcán azt a nagy korsó habzó sört.

És mint tudjuk, egy sör nem sör, két sör az fél sör és így tovább a vidám szalonspiccig, majd a mámoros részegségig, egészen a totál berúgásig, a sárga földig. Ne végezzünk már félmunkát, fél berúgás pénzkidobás. Meg az első felesig, ami deci, ahol is nagy vidáman hangzik el koccintásnál a vagánynak szánt kijelentés:

– Halál a májra! – majd rögtön utána – egészségünkre!

A kettő valahogy nem kompatibilis egymással. De sebaj a piálásban ne keressünk logikát. Hívják ezt szenvedélynek is, meg szenvedélybetegségnek is. Persze a nagyivók nem tartják magukat betegnek csak a másik havert alkoholistának. Meg is hívják italozni és ünnepekre is alkoholt vesznek ajándékba, hiszen ezt szereti – így kell a betegnek mérget adni: jó szívvel szeretettel.

Ahogy múlnak az évek, a túlélés szempontjából szerencsésebbeknél az évtizedek úgy rajzolódik ki az egyén szempontjából a kilátástalan élet képe. Majd el is jő a dicstelen halál. Aki megéli az első nyugdíjat az adjon borravalót a postásnak, mert ritka szívós és ő a szerencse fiai is és nagyon ritka madár. Erős szervezetű ember. Van, aki elél akár hetven évig és van, aki tovább, de ezek az emberek nagyon magányosakká váltak kidőlt mellőlük az összes barát és cimbora. Eljutottak odáig, hogy nincs kivel inni. Ők azok a kis öregek a kocsma sarkában, akik magányosan iszogatják a kisfröccsüket, míg egyszer csak elmaradnak. Senkinek nem tűnik fel hiányuk, mert mindig jön egy újabb kisöreg, az újabb kisfröccsel.

Itt a mese vége. Lehet nevetni.

A bejegyzés trackback címe:

https://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr6115494296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Árpa Jankó · http://serteperte.blog.hu 2020.02.27. 18:53:25

Kedvenc kocsmám sokáig a Markó utcai Borharapó volt. Egyszer húsvétkor három törzsvendég is átköltözött a másvilágra. Szóval nem tréfálunk a májjal.

apuska · http://kocsma.blog.hu 2020.03.02. 16:18:47

Nevetni készültem. De a magányos kisöregek lelőtték a poént.