Vannak, aki szomorkodnak amiatt, hogy Nagy-Britanniában naponta két pub bezár. Én nem tartozom közéjük. Sőt, azt hiszem, ideje végre örülnünk. Évszázadokon keresztül az emberiség súlyos tévedésben élt. Ahelyett, hogy futott volna, beült a kocsmába. Ahelyett, hogy ellenőrízte volna a napi lépésszámát, megivott egy korsó sört. Ahelyett, hogy otthon egyedül nyomogatta volna a telefonját, más emberekkel beszélgetett.

Micsoda felelőtlenség!

Szerencsére a fejlődés végre elérte a briteket is. A Z-generáció már tudja, hogy a sörözés egészségtelen, a dohányzás káros, a részegség pedig egyenesen vállalhatatlan. Ha társaságra vágyik, elmegy padelt játszani. Ha beszélgetni akar, beül egy kávézóba. Ha pedig stresszes, fut tíz ...

Az első és legismertebb jelenség a megfigyelőhatás. Egy sör állapota ugyanis alapvetően megváltozik attól, hogy az ember tudomást szerez a létezéséről. Amíg nem jut az ember eszébe, hogy van otthon sör, addig az teljes nyugalomban létezik a hűtő mélyén. Abban a pillanatban azonban, amikor a tulajdonosa arra gondol, hogy „van még otthon pár sör a hűtőben”, a rendszer összeomlik, és a sör rövid időn belül folyadékból emlékké alakul.

A második fontos törvény a szuperpozíció elve. A hűtőben lévő utolsó sör ugyanis egyszerre van jelen két állapotban: egyszerre túl értékes ahhoz, hogy csak úgy megigya az ember, és egyszerre túl csábító ahhoz, hogy békén hagyja. Ez az állapot órákig, sőt erős jellemeknél néha napokig ...

A kocsmaasztal mellett ülve mindannyian megtapasztaljuk Einstein fizikai relativitáselméletének pszichológiai változatát.

Az idő múlása ugyanis nem abszolút mérőszám, hanem a megélt élmények és az agyi fókusz függvénye. Amikor egy hideg korsó sör mellett beszélgetünk a barátainkkal, a külvilág megszűnik létezni. Az agyunkat elárasztja a dopamin, a figyelem megoszlik, a külső ingerek feldolgozása felgyorsul. Mivel nem a múló másodpercekre koncentrálunk, az időérzékelésünk összezsugorodik: az órák és a percek észrevétlenül száguldanak el mellettünk.

Ezzel szemben a várakozás egyfajta mentális vákuum. Amikor a pincér, vagy a sör megérkezésére várunk, a fókuszunk mereven magára az időre irányul. Az ingerszegény ...

A cseheknek nincs sörkultúrájuk. Nekik sörük van. A kultúrát meghagyják azoknak a népeknek, akik évente egyszer sörfesztivált rendeznek, hogy megünnepeljék azt, amit a csehek kedden délután fél ötkor rutinból elintéznek.

A cseh kocsmában nincs felesleges beszéd. A pincér nem kérdezi meg, hogy ízlik-e a sör. Miért kérdezné? Ez olyan volna, mintha egy fizikus megkérdezné, hogy működik-e még a gravitáció.

A korsó kiürül, a következő már érkezik. Nem rendelésre. Reflexből. A cseh vendégnek csak egyetlen valódi döntést kell meghoznia egész este: mikor teszi rá a korsóra a söralátétet. Ez náluk a kocsmai megfelelője a végrendeletnek.

Mi eközben otthon képesek vagyunk negyedórát vitatkozni arról, hogy vajon milyen ...

Miután az utóbbi időben csak nagyritkán szóltok hozzá a bloghoz, gondoltam megkérdezem az MI véleményét a Sertepertéről. Íme a válasz: 

„A benyomásom alapján a Serteperte kifejezetten üdítő kivétel a magyar sörös interneten. Nem azért, mert ne értene a sörhöz, hanem azért, mert nem akar mindenáron szakértőnek látszani. A sör itt inkább kulturális és társadalmi jelenség, mint technológiai termék.

A legtöbb magyar sörös oldal valahol ezen a tengelyen mozog: komlófajta → keserűség → aroma → pontszám → Untappd

A Serteperte viszont inkább itt: kocsma → emberek → történetek → utazás → sör

Ez elég jól látszik a témaválasztáson is: A délelőtti sörivásról , Hány kocsma egy nap? , Kocsmaszleng , Öt ...

A sörhagyományaira oly büszke Csehországban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a műanyag flaskákat. A kiszerelés bevezetésében elől járt a cseh Heineken – van már PET palackos Starobrno, Breznak, Zlatopramen és Krusovice is. Pilsner Urquell ugyan még nem kerül PET palackba, de a sörgyártó csoport több söre – Kozel, Gambrinus, Radegast – viszont igen.

A Budvar még ellenáll az olcsóbb megoldásnak, de a Staropramen és a Branik már fejt sört PET palackba. A Svijany és a nymburki Postřižinské ezzel szemben komoly beruházást hajtott végre – ők a dobozos sörökben látják a jövőt. Jelenleg Csehországban a PET palackos sörök részesedése húsz százalék körül van, de a piaci szegmens évi tíz-tizenkét százalékkal növekszik.

A csehországi Znojmo (Znaim) nemcsak lenyűgöző váráról és borairól, hanem több évszázados sörfőzési múltjáról is híres volt.

A városi tanács 1720-ban döntött úgy, hogy a svéd háborúkban romossá vált znojmói vár előudvarán felépít egy modern sörfőzdét. A gyár elhelyezkedése egyszerre volt festői és stratégiai, a falak között pedig hamarosan megindult sörfőzés.

A 19. század második felében a Maural család vette át az irányítást, akik gőzüzeművé alakították és modernizálták a gyárat. A znojmói sör minősége ekkor már fogalom volt – olyannyira, hogy még a bécsi császári udvarba is rendszeresen szállítottak belőle.

A második világháború után, 1948-ban a kommunista rezsim államosította a ...

Általánosan elterjed vélemény, hogy a sör a legjobb nyári szomjoltó. Sajnos ki kell ábrándítsam a sörbarátokat, az állítás nem igaz. Méghozzá annyira nem, hogy egy hagyományos alkoholos sör a nyári hőségben valójában kifejezetten rossz szomjoltó. Persze a hideg ital elsőre frissítő érzést nyújt, de az alkohol dehidratálja, kiszárítja a szervezetet, így a hőségben fogyasztva akár egészségügyi kockázatot is  jelenthet.

Ezért javasoljuk az alkoholmentes sört,  ami az alkoholos „testvéreivel”  szemben kiváló szomjoltó. Mivel nincs benne alkohol, nem indít be fokozott vizeletürítést. Alkoholt ugyan nem, de ugyanakkor tartalmaz vízből, szénhidrátokból, valamint ásványi anyagokból, például káliumból és magnéziumból ...

A futballszurkolók két nagy táborra oszthatók. Az egyik szerint meccset csak otthon, kényelmes fotelben, jó minőségű televízión és saját hűtőszekrényből kivéve a sört érdemes nézni. A másik szerint viszont a futball közösségi műfaj: ha nincs körülötted legalább tucatnyi üvöltöző ember és egy csapos, aki a félidőben kétségbeesetten próbálja utolérni magát, akkor valami hiányzik az élményből.

A kocsmai meccsnézés az a társadalmi intézmény, ahol emberek sokasága meggyőződéssel állítja, hogy a szövetségi kapitány teljesen alkalmatlan, miközben ők a saját vasárnapi kispályás csapatukban is csak csereként jutnának szóhoz. Mégis működik – mert valójában nem csak a futballról szól, hanem arról, hogy együtt ...

A bolíviai Potosi dicsekedhet a világ legmagasabban fekvő sörfőzdéjével. A Cervecería Nacional Potosí-t, 1901-ben német bevándorlók alapították.A 4090 méterrel a tengerszint felett fekvő, 1545-ben alapított Potosi hírnevét persze nem sörgyárának, hanem elképesztő gazdagságú ezüstbányáinak köszönheti. A közelében fekvő   Cerro Rico   hegy gyomrából az évszázadok alatt negyvenötezer tonna ezüstöt bányásztak ki, az embertelen körülmények között dolgozó bányászok.

A sörgyárat – micsoda meglepetés – két vállalkozó szellemű német Fernando Neumeyer és Juan Valentin Vollmer alapította. A sörfőzde alapításáig a város, mint minden más termékből, így a sörből is behozatalra szorult. Kereslet pedig jócskán akadt a ...

Az, hogy a kocsmába járás évszázadokon át a férfiak privilégiuma és „munkája” volt, alapjaiban határozta meg a modern társadalmat, a nemi szerepeket és a gazdaságot. A kocsmába járás nem csupán az ivásról szólt, hanem egy funkcionális, szinte kötelező társadalmi tevékenység volt, amely különféle okok miatt rendelkezett hatalmas jelentőséggel.

A férfi szolidaritás és a hatalmi hálózatok helyszíne a kocsma volt az a hely, ahol a férfiak osztálykülönbség nélkül találkozhattak. Itt köttettek az üzletek, itt szerveződtek a szakszervezetek, és itt dőltek el a helyi politikai kérdések. Mivel a nők ebből ki voltak zárva, a kocsma a gazdasági és politikai hatalom megtartásának burkolt eszköze volt. Ha egy nő nem léphetett be a ...