A német és osztrák területek sörfőzdéi sokszor élnek azzal a lehetőséggel, hogy a kellő stabilitást elért ászoksöreiket szűrés nélkül palackozzák. Ezeket a söröket nevezik zwickl, keller- illetve landbier néven is. Ezeknek a söröknek óriási előnye, hogy beltartalmi és élvezeti értékük is gazdagabb szűrt társaiknál. Hiszen nem kerülnek eltávolításra az opálosságot okozó fehérjék, a lebegő élesztők, ezáltal például vitamin, ásványianyag, íz és aromaanyag marad a sörben.

A Kellerbier szüretlensége a kissé opálos megjelenésben és az átlagosnál sokkal stabilabb, szivacsos szerkezetű fehér habkoronában testesül meg. Illata is vaskosabb, színe mélyebb a szokásos világos sörökhöz képest. Összetettebb, fűszeresebb aromájában mézes édességgel bujkál a testet adó élesztő és a virágos komló karaktere. Kóstoláskor érezhetjük, hogy egy sokkal testesebb, táplálóbb, de alkoholfokra nem magas főzethez van szerencsénk, melyben az alsóerjesztés határozott jegyei a könnyebb komlózottsággal párosulva szépen kitöltik ízérzékelésünket.

Az illusztrációról: Az Ayinger sörfőzde (Privatbrauerei Franz Inselkammer) 1878 óta főz ​​klasszikus bajor söröket a Münchentől délre fekvő apró faluban, Ayingben. Annak ellenére, hogy az Ayinger főzési technológiája és az alapanyagok kiválasztása szigorúan hagyományos, sörfőző berendezése teljesen modern és teljesen automatizált.  A sörgyár évente mintegy 150 000 hl sört állít elő.