Ha a hab felől közelítünk a kérdéshez, akkor kétféle sörivót különböztetünk meg. Az egyik a sört habbal, a másik hab nélkül szereti.

Néhány országban csapolás közben a masszív hab képződése alapvetően fontos. Olyan országokban, mint például Belgium, hagyományos az, hogy a pohár fele habbal van tele. Az Egyesült Királyságban meglehetős különbségek vannak tájegységek szerint, néhány helyen, például Londonban és dél-keleten a habot gyakran úgy tekintik, mint ami felesleges. Ezzel ellentétben valamicske kis hab általában kívánatos Észak-Angliában, amellett, hogy a sört is becsülettel kimérjék.

Sok angol szereti ugyanis a habot, de emellett a teljes folyadék-térfogatú, tehát a hiánytalan mennyiségű sört is. A dolgok olyannyira elfajultak, hogy a sörhab mennyiségét már a bíróságon is felvetették. Azokat a kocsmárosokat, akik az igényeknek megfelelően habbal mérték ki a sört, megtámadták azok, akik ragaszkodtak, hogy egy teljes pint legyen a folyadék mennyisége. A legutóbbi angol Legfelsőbb Bírósági döntés szerint egy ésszerű méretű hab-koronát a sör jellemző tulajdonságának kell tekinteni, de ugyanakkor a fogyasztónak joga van ahhoz, hogy ragaszkodjon a folyékony rész teljes mennyiségéhez.

Én a magam részéről a cseh stílusú sörcsapolást preferálom, igaz, ha az ember nem figyel oda, akkor a csehek hajlamosak a korsó sör mennyiségét alig négy deci körül mérni, hogy aztán a korsót efölött a mennyiség felett színültig eresszék pompás sörhabbal.