Kellemes őszi sörözésről kértem illusztrációt a ChatGPT-től. Mint látjátok egy nem túl sikeres képet alkotott a MI, ami tele van hibákkal. Ha van kedved játszani, akkor október 28-án éjfélig küldd el nekünk az általad felfedezett hibákat és mi a beküldők között egy a BEERS@BOOKS -ban levásárolható 5000 forintos ajándék utalványt sorsolunk ki.

Játékra fel!

Nem mindennapos dolog, hogy egy világhírű író neve és karikatúrája egy dobozos sör palástjáról köszön vissza.  Ez a dicsőség Kurt Vonnegutnak a világhírű amerikai írónak jutott, akinek dédapja Peter Lieber az indianapolisi P. Lieber & Co (más néven City Brewery) tulajdonosa volt. A dédapa nevéhez fűzödik a sötét színű Lieber Láger titkos receptjének megalkotása. Ezzel a sörrel a St. Louis-i világkiállításon.1904-ben elnyerték az arany fődíjat.

Nagyapjára – a szintén sörgyáros – Albert Lieberre így emlékezik vissza Virágvasárnap című önéletrajz-féleségében:

„Valamelyik klubban, vagy szállodában rendezett lakomájuk előtt az újoncnak bekötötték a szemét, és ráültették egy hordó friss, hideg Lieber féle ...

A Worthington's White Shield – azaz a fehér pajzs – egy 5,6% alkoholtartalmú indiai pale ale, ami elsősorban palackban került forgalomba. A White Shieldet először a Worthington Brewery főzte meg Burton upon Trentben 1829-ben. A White Shield-et elsősorban exportra szánták és így eljutott a Brit Birodalom számos országába. Tulajdonképpen a sörre tekinthetünk úgy is, mint az első india pale ale-re. 

A White Shield – minden más sörnél többször – három alkalommal – nyerte el a CAMRA Champion Bottled Beer of Britain Gold díjat. Steve Wellington sörfőző 2011-ben úgy jellemezte a terméket, mint ami „nagyjából változatlan az 1829-es megjelenés óta”. Ennek némileg ellentmond a márka kalandos történelme és az is, hogy történelme során ...

 Bohumil Hrabal a Házimurikban írt róla elég részletesen és ezáltal híressé tette a Libeňi Nagy Szlalomot. A legendás kocsmatúra a Bulovka dombról indult és a célállomása a Hospoda U Hájků volt, amely a Zenklova utca alján, a Palmovka kereszteződés közelében, a Rokytka patak mellett állt.

A szlalomozók a kapuk között, cikkcakkban haladva az utca jobb és bal oldalán található kocsmákban ittak meg egy-egy pohár, vagy korsó sört, ami szép teljesítmény volt, hiszen a szlalom eredetileg 14-16 kapuból, azaz kocsmából állt, attól függően, hogy a baráti társaság pontosan melyik verziót járta végig dombtól lefelé haladva a Rokytka patakig.

A leggyakrabban idézett útvonal 14 nevesített klasszikus kocsmát és sörözőt érintett ...

Béla nem volt gazdag ember. De volt neki valamije, ami másnak nem: egy régi, rézszínű kétforintos lógott a nyakában, vastag láncon, a gondosan kigombolt kockás ing fölött. A kezében habzó söröskorsó, az arcán pedig az a mosoly, amelyből sütött a meggyőződés: ő már mindent látott, amit érdemes volt látni.

– Ez kérem, nem bizsu – magyarázta az új vendégnek. – Ez bélás!

Azt is tudta, hogy a kifejezés eredetileg a börtönszlengben terjedt el, a „B” szárny, azaz a börtön kettes szárnya adta az ihletet. Hogy a névadás egy zárkában, a börtönfolyosón vagy egy különösen találékony rab fejében történt-e, azt ma már nehéz lenne kideríteni. Egy biztos: a szó kiszabadult, és a pénztárcákba költözött.

Régen két ...

Ki ne találkozott volna különféle kocsmai bölcsességekkel. Mi most néhány igazán pimasz, cseh darabot mutatunk ízelítőül:

Ne igyál sört rossz társaságban! De ha már ott vagy, legalább a sör legyen jó.

Ne hidd, hogy a sör megoldja a problémáidat! A problémák megvárják, hogy kijózanodj.

Ne vitatkozz azzal, aki szerint minden sör ugyanolyan! Vannak csaták, amelyeket teljesen felesleges megvívni.

Ne sajnáld a pénzt a jó sörre! Inkább sajnáld azt, amit rossz sörre költöttél.

Ne nevezd sörnek azt, amit csak a címkéje ment meg! A marketing úgy tartja , csak pénz kérdése, hogy egy sör eladható legyen.

Ne feledd: a sörhas nem bizonyítja, hogy értesz a sörökhöz ! Legfeljebb arra, hogy az ember hosszú ideig gyakorolt.

...

Fekete – ennyi alázat már gyalázat, gondolhatnánk a név alapján, de nem. A Fekete az fekete, szórakozzon névadással az Ormánysági Fehér Madonna. Viszont egy Feketének, mivel tradicionális baksör, minimum 6%-os alkoholtartalmat kell felmutatnia. Ez most 7% lett.

Kitöltve a színe – bármily meglepő is – tükrösen tiszta fekete, masszív törtfehér habbal. Már az illata is rendkívül meggyőző: gazdag, intenzív malátás aromák, háttérben némileg szerénykedő, de azért nagyon is jelenlévő sötét aszalt gyümölcsökkel. Az ízvilág pedig pontosan hozza azt a tökéletes, bársonyos kortyérzetet, amit az illat ígért.

Komplex, gazdag malátaíz dominál az ötféle malátának köszönhetően, amiből elmaradhatatlan a müncheni és a bécsi, ...

Valamiért ritkán kerül szóba magyar nagyüzemi sör, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben határozottan javult a minőségük. Ebben a tekintetben nem különböznek a három nagy sörgyártó kommersz sörei.

Így az Arany Ászok is hozza a kötelezőt: tiszta, aranysárga, korrekt habbal, ami pontosan addig él, amíg kimondod, hogy „egészségedre”. Illatban a jól ismert vonal: gabona, kenyérhéj, egy árnyalatnyi komló – de inkább csak emlék szintjén. Ha nagyon keresed, megvan, ha nem, nem hiányzik.

Kortyban könnyű, sőt, talán túl könnyű is. A maláta gyorsan felvillan, majd szinte azonnal félreáll, hogy átadja a helyét egy óvatos, már-már félénk keserűségnek. Nincs benne hiba, de karaktere sincs sok: olyan, mintha a sör ...

A másnap nem egyszerűen egy állapot. Nem fejfájás, nem szomjúság, és nem is az a furcsa, ólomsúlyú csend, amely reggelente a koponyában visszhangzik. A másnap rendszer. Szabályai vannak, törvényei, és ami a legfontosabb: kivételt nem ismer. Itt lépnek életbe a másnapos Murphy-törvények, amelyek szerint ami elromolhat, az el is romlik – főleg bennünk.

A másnap első törvénye az idővel kapcsolatos. Minél később feküdtünk le, annál korábban ébredünk. Ez nem babona, hanem kozmikus igazság. Az ébresztőóra akkor szól, amikor épp egyetlen fájdalommentes pillanatot élünk meg, és ha nem szól, az azt jelenti, hogy valami fontos eseményről fogunk lemaradni. A másnap soha nem alkalmazkodik hozzánk; mi alkalmazkodunk hozzá, többnyire ...

Telč nem csupán egy város Csehország szívében, hanem egy megelevenedett tündérmese. Ha létezik hely, amely első látásra rabul ejt, ez a kisváros biztosan az. A város lelke a lélegzetelállító főtér, a Zachariáš z Hradce. A teret szegélyező, pasztellszínű, reneszánsz és barokk stílusú lábas házak – csipkézett oromzataikkal és hűvös árkádjaikkal lenyűgöző látványt nyújtanak. Nem véletlen, hogy az UNESCO a világörökség részévé választotta ezt a csodát.

A tér végében méltóságteljesen magasodik a telči kastély. Egykori ura, Zachariáš olaszországi utazásai során szerelmesedett bele a reneszánsz pompába, és hozatta el a déli tájak könnyedségét, a gazdagon díszített kazettás mennyezeteket és a sgraffito falakat ...

A korábbi időkben a sör adóját gyakran a sör erőssége – ma azt mondanánk alkoholtartalma alapján állapították meg. Így van ez a skót shilling rendszer esetében is, amit valamikor a 19. század közepén kezdték használni, az után, amikor az Egyesült Királyságban a malátára kivetett korábbi adókat felváltotta a „Beer Duty” azaz a söradó.

A rendszer hamar elterjedt, mivel az addigi, számlázás alapú adózás sok anomáliát hordozott magában. A bevezetett rendszer viszont egyértelművé tette, az adótartalmat és a sör erejét is. Így például  egy 60 shillinges (60/-) sör alkoholtartalma 4% körül volt, míg a 80 shillinges (80/-) a 4,5-5,5%-os alkohol tarományban mozgott. A 6%-nál magasabb alkoholtartalmú sörök a 90/- számot ...