A chilei Atacama-sivatag a világ egyik legszárazabb sivataga. Vannak olyan helyek ebben a sivatagban, ahol évtizedek óta nem esett eső. Az itt található Peña Blanca nevű városban mégis elfogadták a kihívást és létrehoztak egy sörfőzdét, amelyben a söket teljes   egészében „ködhálókkal” kifogott vízből készítik.

Az 1950-es évek óta a város ravasz módszereket alkalmaz a köd folyékony halmazállapotúvá tételére. Ennek lehetőségét Carlos Espinosa Arancibia fizikaprofesszor kísérletei alapozták meg. A nagy „ködfogó” hálók nyílásai kevesebb, mint egy centiméter átmérőjűek, így tökéletesek ahhoz, hogy vízcseppeket képezzenek a ködből. Ezeket a cseppeket ezután tartályokba gyűjtik. A víz meglehetősen tiszta és ...

Amikor 2015-ben megnyílt Český Rudolec sörfőzdéje a Zámecký Pivovar nevet kapta. 2019-ben aztán átnevezték Grasel Sörgyárra. Ez egy elég furcsa névadás volt, hiszen az 1790-ben született Jan Jiří Grasel hírhedt rabló és gyilkos volt, aki a legenda szerint még Český Rudolec régi sörfőzdéjét is kirabolta.

Grasel, avagy Grázl rövid élete során több mint kétszáz bűncselekményt, köztük bizonyítottan két gyilkosságot, követett el. Történelmileg Český Rudolec Morvaország legnyugatibb települése, ami pontosan a történelmi morva-cseh határon fekszik. Ennek köszönhetően a bandita mindkét országban és a közeli Ausztriában is garázdálkodott hasonszőrű gazemberekből álló bandájával.

Végül az osztrák zsandárok, egy ...

Eredetileg a virtus az erényt, a bátorságot, a hősiességet jelentette, de az idők múltával újabb értelmet nyert. Ez a veszélyt figyelmen kívül hagyó férfiasság fitogtatása, melynek egyik megnyilvánulása a virtusivás. A virtusivás nem más, mint feleslegesen válalt – valamilyen szabály szerint végrehajtott – túlzott alkoholfogyasztás.

Ennek persze vannak igen kellemetlen következményei, a hányástól, a kisebb-nagyobb balesetekig , az eszmélet-, vagy öntudat vesztésig, balszerencsés esetben akár bele is lehet egy nagyivásba halni . Természetesen ilyen veszély a sörivókat nem fenyegeti, még akkor sem, ha virtusból úgy isszák a sört, hogy a korsóban még egy feles is van . 

A német nyelvterületen – Németországban, ...

Béla nem fogadkozott. Nem volt nagy elhatározás, újévi ígéret vagy orvosi ultimátum. Egyszer csak azt vette észre, hogy lassabban ürül a pohár. A második sör néha elmarad. A harmadik már ritka vendég. Régen az este a sör köré szerveződött. Most a sör az este köré. Nem cél, csak kísérő. Nem gyorsít, nem mélyít – csak ott van, ha kell. Béla már nem inni jár a kocsmába, hanem ülni. Nézni. Hallgatni. Olykor beszélgetni

A mennyiség valahol útközben elvesztette a jelentőségét. Egy jó pohár többet mond, mint három közepes. A beszélgetés fontosabb lett, mint az utánrendelés. A hazamenetel nem vereség, csak döntés.

Béla nem lett aszkéta. Nem lett moralista. Egyszerűen rájött, hogy a sör nem pótolja az időt, csak ...

Ki gondolná, hogy az észak-koreai sör olyan népszerű lett Kínában, hogy már hamisítják, hogy ki tudják elégíteni az igényeket.

Észak-Korea legnagyobb sörgyára a természetesen állami tulajdonban lévő Taedonggang 2002-ben kezdte meg működését, amikor Észak-Korea akkori vezetője Kim Jong-Il úgy döntött, hogy elérkezett az idő a hazai sörgyártás beindítására. A megoldást az angol Wiltshire-ben lévő bezárt Ushers of Trowbridge sörgyár berendezéseinek megvásárlása jelentette.

A Taedonggang sör azonban nem csak Észak-Koreában lett népszerű, hanem Kína határmenti településein is szívesen vásárolták. Annyira, hogy kínai vállalkozók – észak-koreai kormánytisztviselők segítségével – megállapodást kötöttek, hogy ...

Az észak-cseh Liberec külvárosában található sörfőzde kalandos történetet élt át a rendszerváltozás után. Előbb az angol Bass, majd a Pražské pivovary birtokolta. 1998-ban amikor utóbbi, az Interbrew tulajdonába került, megszűnt az üzemben a sörfőzés.

A gyár márkájának a Vratislavicének a gyártását a prágai Branik sörgyárba vitték át. A dolog pikantériája, hogy utóbb a braniki üzemet is bezárták.

Szerencsére azonban a libereci sörfőzde berendezéseit nem szerelték le, így az új tulajdonos, a cseh tulajdonú Hols as. 2000-ben újraindíthatta a sörfőzést és az új cég söreit Konrad néven vezette be a piacra. A kínálat a jellegzetes cseh választékot jelentő 8, 10, 11, 12 B°-os világos, félbarna és barna sörökön ...

Ma már szinte alig van olyan gyümölcs, amivel ne készülne gyümölcsös lambic. A különféle gyümölcsök remek ízharmóniát hoznak létre a savanykás sörrel, és amióta a sörtípus levetkőzte a „női sör” méltatlan jelzőjét, egyre több hívet szerez magának. Az egyik leghíresebb lambic a Mort Subite, amelyet Brüsszel szívében, az azonos nevű, 1928-as eredeti dekorációját őrző À la Mort Subite kávéházban kóstolhatunk meg.

Az elnevezés eredete valójában a szomszédos Nemzeti Bank tisztviselőihez és brókereihez köthető, akik az 1910-es években a kávéház elődjébe, a La Cour Royale-ba jártak „421” nevű kockajátékkal elütni az időt. Amikor lejárt az ebédszünet és szólította őket a kötelesség, egy utolsó, mindent ...

Egy kihagyhatatlan írás a   https://medium.seznam.cz/   oldaláról. Sajnos szerzője ismeretlen.

1989 előtt a sörözés néha stresszes élmény volt. A kocsmákban vágni lehetett a füstöt, a hab nélküli sört kétes külsejű pincérek szolgálták fel, és időnként a besúgok is ott füleltek az asztalnál.

Tudom, mert én jóval még jóval 1989 előtt kezdtem sörözni, és főleg harmad-, vagy negyedosztályú helyeket preferáltam. A kettő között az egyetlen különbség az volt, hogy a „trojka” asztalain volt terítő, bár valószínűleg jobb lett volna, ha egyáltalán nem kerül az asztalra a szürke, sörtől elázott, csikkektől kiégett rongy. Aztán volt még egy különbség: a „négyesben” nem volt étel, többnyire csak utopenec és ...

A Kofola receptjét 1959-ben a prágai Csehszlovák Gyógynövénykutató Intézetben találták ki egy olyan kutatás során, amelynek célja a kávépörkölés során keletkező koffeinfelesleg lehetséges felhasználása volt.

Rosszmájú vélemények szerint a Coca-Cola és a Pepsi alternatívájaként készült a Kofola, akár a hidegháború jelképe is lehetne, hiszen annak idején mind a Pepsit, mind a Coca Colát legfeljebb a kemény valutáért árusító Tuzex-ben lehetett megvásárolni. Ilyen üzlet volt Magyarországon az IKKA és az Interturist, de Kofolát nem árusítottak.

A Kofolát Csehszlovákiában 1960-ben vitték a piacra és a sikere mindenkit meglepett. Néhány év alatt már-már csehszlovák nemzeti ital lett. Fogyasztása annyira megnőtt, hogy ...

Egyre ritkábban, de még találkozunk a skót söröknél a shilling rendszer számaival a 60-nal, a 70-nel, a 80-nal és a 90-nel.  A korábbi időkben a sör adójátt gyakran a sör erőssége – ma azt mondanánk alkoholtartalma alapján állapították meg. Így van ez a skót shilling rendszer esetében is, amit valamikor a 19. század közepén kezdték használni, az után, amikor az Egyesült Királyságban a malátára kivetett korábbi adókat felváltotta a „Beer Duty” azaz a söradó.

A rendszer hamar elterjedt, mivel az addigi, számlázás alapú adózás sok anomáliát hordozott magában. A bevezetett rendszer viszont egyértelművé tette, az adótartalmat és a sör erejét is. Így például  egy 60 shillinges (60/-) sör alkoholtartalma 4% körül ...

Az étterem, ahová a regény hőse és zenekara, valamint maga a fiatal Josef Škvorecký járt, az észak-csehvárosban, Náchodban van. Szóval persze, hogy Primátort csapolnak.

Josef Škvorecký első regénye, a Gyávák. Igaz a könyvben az író alteregójának neve Danny Smiřický és a műben a várost, ahol a cselekmény bonyolódik a Kostelecnek hívják, de regényben említett helyek ma is megtalálhatók Náchodban. Ilyen a ma is működő,  1904-ben megnyílt ikonikus kocsma valójában az akkori távol-keleti orosz haditengerészeti bázisról kapta a nevét, amely az orosz-japán háború szintere volt.

A Gyávák megjelenését hivatalos lejárató kampány és egzisztenciális megpróbáltatások követték. Nem csoda hát, hogy amikor 1968-ban ...

Maci barátunk utolsó prágai útjáról van egy rövid kis szösszenet. Ezzel búcsúzom kedves barátomtól.

„Volt egykét nap Prágázás Lipták sörtársékkal, – bár Ő kategórikusan kerülni akarja a Hangyacsapást de azért az U Kocourába mégis bementünk, – mondjuk tény, hogy akkor nagyon kevesen voltak bent – és jóízüen elfogyasztottunk egy nagy sajttálat, és nagyon friss Radegast ihattunk mellé, 50 KCS alatt! Láthatóak a képeken a helyi erők is , és pesze a Koczour lépcsőjén mindig ül valaki, ez helyi sajátosság, az volt 30 éve is, ha nem más, akkor mi ültünk ott ...”