Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy Magyarország söre a Soproni, amiből tudomásom szerint a legtöbbet isszák meg az emberek. A képzeletbeli dobogón ott van még az Arany Ászok és a Borsodi is. Ehhez nem kell meghirdetni egy önfényező szavazást sem, hiszen a fenti sörökből fogy még mindig a legtöbb Magyarországon. A 22-es csapdája, hogy csak az főzhet jó sört, aki keveset főz, vagy fordítva: aki keveset főz, az csak jót főzhet? Legalábbis jó néhányan ezt sugallják.
Mindez az októberben meghirdetett „Ország Söre” szavazás apropóján jutott az eszembe. Az ilyen szavazások egyrészt egyáltalán nem reprezentatívak, másrészt jellemzően csak a szavazást meghirdető népszerűsítését szolgálják. Arról nem is beszélve, hogy a versenyben résztvevő huszonkettek, jó ha hazai fogyasztás másfél százalékát képviselik. Vagyis mérhetetlen nagyképűség egy ilyen szavazás győztesét – bármilyen finomság is legyen – az ország sörének nevezni!
A sajtóanyag persze árnyaltabban fogalmaz. Idézem. „Az egyre színesebb hazai sörkínálatban, a fogyasztók segítségével keresik a legnépszerűbb magyar kisüzemi sört novemberben. A legkedveltebb ital jogosult lesz az Ország Söre cím viselésére.” Persze ez így még nem buli, így aztán, aki nem tudja melyik a saját kedvenc söre, az novemberben izgalmas sörkóstoló kurzusokon vehet részt, egy szerény összeg ellenében. És, hogy a szavazás is vonzó legyen, a hónap végén értékes nyereményeket – hogy mit az nem derül ki – sorsolnak ki a résztvevők között. Ha aztán a delikvens rászánná magát a szavazásra, azt csak azután teheti meg, hogy lájkolta a Facebook oldalt, mely mit ad isten, a kézműves sörök egyik forgalmazójáé. Ügyes!
Mint később a sajtóanyagból kiderül, a verseny meghívásos. A meghívást 20 – a cikk írásakor már 22 – hazai kisüzemi sörfőzde fogadta el, amik a saját szortimentjükből egy-egy sört nevezhettek a versenybe. Vagyis 20 – vagy 22 – kisüzemi sör közül választható ki az „Ország Söre”. Mellékszál, de megjegyzem, kétszáz fölött van a hazai sörök száma.
Lehetett volna „Kedvenc Kraftom” is az elnyerhető cím, mivel a résztvevők szemmel láthatóan, főleg a magukat kraftként meghatározó sörfőzők közül kerülnek ki. A kraft kétségtelen izgalmas vonulatát képviseli a kisüzemi söröknek, melyek piacát igen agresszív nyomulással igyekszik bekebelezni. A kraft indulása óta látható a törésvonal, mely mentén a kisüzemek pártosodnak. A szakadás ugye a „régiek” és a „kraftosok” között alakult ki – utóbbiak nem véletlenül tagadták meg a „kézműves sör” jelzős szerkezetet is.
A kurva drága sörök piaca bizony véges. Nemcsak azért, mert a sörivók többsége továbbra is lágert iszik, amiben nem erősek a kraftosok. Sokkal fontosabb az ár, melyből szemmel láthatólag nem engednek, márpedig a fogyasztók többsége nem ad több mint ezer forintot egy liter sörért.
A verseny fődíja – egy emlékplakett mellett – 200 000 Ft értékű hirdetési csomag, melyet az „Ország söre” médiapartnerének oldalán használhat fel a győztes. Ez pedig „Magyarország hiánypótló sörmagazinja” – manapság már nem büdös az öndicséret –, mely fő erényei között egyébként, azt a változtatás nélkül leközölt sörszótárt említi, melyet a forrás megjelölésével ugyan, de a 2009-es Sörtéka című könyvből emeltek át. Ajánlom még az önbizalommal teli szerkesztőknek figyelmébe az ország legelső internetes sörmagazinját.
