A képen látható Vámbéry Ármin egyik munkájában annak a véleményének ad hangot, hogy a honfoglaló magyarokat jogtalanul illette Európa a részegeskedés vádjával. Véleménye szerint ritka ember, aki „a kumisztól vagy a bózától lerészegedik. Borral pedig, meg sörrel a magyarok csak Pannóniába való berontásuk után ismerkedtek meg.”
A bóza – melyről kevés szó esett az iskolában – elsősorban kölesből, de bármilyen más gabonából különleges technikával főzött „savanyó ital” azaz sör. A kumiszról viszont mindenki megtanulta, hogy honfoglaló őseink itala volt, arról azonban szemérmesen hallgattak tanítóink, hogy a kancatej érlelése az alkoholos erjedés után ért csak véget.
A kumisz készítési módja az, hogy a kancák tejét egy kifüstölt tömlőbe öntik. A füstölés nyilvánvalóan megöli a tej alvadását okozó baktériumokat, de érintetlenül hagyja a tejcukor fermentáló baktériumait. A tömlőt nem is tisztítják, hogy annak falához tapadó baktériumok újra és újra alkohollá erjesszék a friss kancatejet. A folyamatosan kevert tej órák alatt erjedő forrásba megy át. A végeredmény egy habzó, savanykás, bódító ital.
