Kezdetben vala Prága, melyről még 1994-ben is azt kérdezte egy cikk kapcsán a szerkesztőm, hogy érdekel ez valakit. A választ azóta több ezer sörturista adta meg, akik a város nevezetességei mellett végigjárták a legendás kocsmákat, majd egyre kijebb merészkedtek a külvárosokba is, ha hírét vették egy jó kocsmának.

A prágai pivnicék hangulata kétségkívül sajátos, csendesebb, mint a müncheni kneipéké, kevésbé lepukkant, mint a bécsi bejzliké, barátságosabb mint a pesti kocsmáké és kevésbé finomkodó, mint a londoni puboké. A menőség itt kevésbé halad a korral, na jó, a craft itt is utat tör magának, de az elsöprő többség mégsem ezeket keresi fel Prágában. A panoptikum első számú darabja persze a Tigris meg az Ökör, a Fleku, de sok rajongója akad a Rotundának is.

Sörturisták számára persze minden cseh város izgalmas, tele vannak a prágaihoz hasonló intézményekkel, jobbnál, jobb sörökkel és látványos műemlékekkel, fantasztikus vizivárakkal, elképesztő katedrálisokkal. Budejovice, Krumlov, Pilsen, Náchod, Trebon, Kutna Hora, Zatec hogy csak a nekem kedveseket említsem.

És persze Brünn alais Brno, ami mellett vonattal, vagy autóval számtalanszor elszáguldottuk, anélkül, hogy megszakítottuk volna utazásunkat. Pedig Csehország második legnépesebb városa igazán nem szűkölködött soha kocsmákban. Igaz a nagy sörgyára, a Starobrno mellett csak 1994-ben nyílt meg második sörfőzdéje a Pegas, de azért mindig bőséges választék volt így is a cseh sörökből.

Mostanra már tucatnyi sörfőzdéje és továbbra is számtalan kocsmája van. Nem véletlen, hogy a nagyvárost felfedezték a cseh sörért rajongó, magyar sörturisták. Ez az érdeklődés sarkallta arra a sörmentén sorozat valamennyi darabjában – mind a hétben – közreműködő Vétek Györgyöt, sörturistát, útikönyvirót, tördelőt, folyóirat szerkesztőt, hogy megírja Brno és környéke címen a sörmentén sorozat nyolcadik darabját.

A címben a „környéke” abszolút indokolt, hiszen egyrészt annyi kocsma nincs Brnoban, hogy egy százhatvan oldalas kiadványt megtöltsünk vele, de így arról is képet kapunk, hogy jövet-menet, mely települések kocsmáit érdemes még felkeresni.

Újoncoknak különösen nagy segítség lehet ez a könyv, hiszen van benne kocsmaszótár, a cseh éttermi ételekről információ és egy fejezet a cseh sörfőzés történetéről és Brno történetéről is.

A sorozat megszokott formátuma is kiszélesedett, megduplázódott a hasábok száma és a betűk is megnőttek, valamint a fotók mérete is nagyobb lett. Zsebre nehezebb így vágni, de a kocsmai félhomályban is jól olvasható a szigorú rendben szedett szöveg, ami talán egy kicsit levegősebben tördelni.

Az internet és az okostelefonok korában is érdemes a könyvet magunkkal vinni az útra, hiszen a tematikusan összerakott információk gyorsan előhalászhatók és gyakran juthat az olvasó plusz információkhoz. Arról nem is beszélve, hogy a felkeresett kocsmákba szívesen ütnek bele egy pecsétet, ami biztos maradandóbb, mint a facebookos bejelentkezés.

Jó utazást!