A sörmérföld a középkorban annak a távolságnak volt az elnevezése, melyen belül a sörfőző városnak kizárólagos joga volt a sör kimérésére. Ez a távolság mindig változott a város fennhatósága alá tartozó terület nagyságának a függvényében. A modernkori sörmérföld azonban valóban egy mérföldnyi azaz nagyjából 1600 méter.

Míg a középkorban a sörmérföld tulajdonképpen vámhatárként működött, manapság ez egy futóverseny, amit virtusivóknak találtak ki. A versenyzők feladata nem más, mint egy többnyire hagyományos futópályán négy kört teljesíteni, úgy hogy minden kör megkezdésekor egy doboz – minimum 355 mililiteres – sört el kell fogyasztani.

A sört a futók csak a pálya kielölt tízméteres szakaszán ihatnak és szigorúan ellenörzik, hogy meg is isszák-e a sört. Ha valaki túl sok sört önt mellé, az a versenyből való kizárást kockáztatja. A szabályok szigorúan előírják azt is, hogy a versenyzők legalább öt százalékos alkoholtartalmú sört kell igyanak, sörnek bontatalnak kell lennie a stopper indításakor és a dobozból egyenesen – segédeszköz nélkül – kell elfogyasztani.

Első hallásra talán komolytalannak tűnik a dolog, inkább bohócságnak, mint épelméjű emberek komoly sportteljesítménynek, de ha belegondolunk, hogy a „beer mile” világrekordja, amit a kanadai Corey Bellemore állított fel 2016 júliúsában 4:34.35, akkor látjuk, hogy ebben a „kétpróbában”, bizony nem csak inni kell tudni gyorsan, de futni is.