A sörért szerencsére többnyire jó mélyen kell a hűtőbe nyúlni, de vajon hova tűntek a német sörök? A kérdés a hazai Oktoberfesten fogalmazódott meg bennem, ahol alig voltak német sörök. Hova tűnt a DAB, a Jever, a Wernesgrüner, a Warsteiner, a Bitburger, az Innstadt, a Diebels Alt, hogy csak néhányat említsek a szerencsére liszenszben nem gyártott márkák közül?

Oké! Itt-ott kapható némelyik, de ez ahhoz képest, hogy egy-két évtizede mennyire népszerűek voltak ez édeskevés. Legalábbis szerintem. Nagyobb mennyiségben tapasztalataim szerint, csak a végtelenül lebutított liszensz sörök kaphatók. Olykor még az eredeti Paulanerbe botlok bele és az újabban a Sparokban kapható Eichbaumba.

Mi történt? Hova lettek a német sörök és a német sörök nimbusza? Csak arról lenne szó, hogy drágák? Vagy elég volt a dicsőség elmúlásához, hogy hazai sörsznobjaik ejtették őket, hogy a sörforradalom zárójelbe tette létjogosultságukat? Vagy esetleg csak arról van szó, hogy a divat változik: a német sörök divatját követte az angol, majd a belga, a cseh sörökét - most meg a túlkomlózott házisörök reneszánszát élvezhetjük. Mi következik? Mi lesz a következő sikersztori?

Megannyi kérdés. Van-e rájuk válasz?