A Biermädl és a Schützenliesl szinonimák. Azokat a nőket nevezik így német nyelvterületen, akik többnyire alkalmi munkásként, a különböző rendezvényeken a literes korsó sörökkel szolgálták ki a vendégeket. Nem kis teljesítmény volt ez, hiszen a „liesl” elnevezést csak az érdemelhette ki, aki mindkét kezében legalább négy ilyen sörrel teli „Maß-t” elbírt.
A leghíresebb Schützenliesl, Coletta Moritz 14 éves korától a müncheni Tal-ban levő Sternecker Sörfőzdében dolgozott. A pincérek mindenes segítője volt, aki ha kellett leszedte az asztalt és teljesítette a vendégek kisebb-nagyobb kívánságait. A sörfőzde tulajdonosa Johann Baptist Trappentreu nagyvonalú mecénás is volt. Ennek köszönhetően gyakran vendégeskedtek a Sternecker Sörfőzdében neves festők. Egyikük Friedrich August von Kaulbach felajánlotta a lánynak, hogy megfesti.
Coletta azonban nem volt hajlandó a kétes hírű festő műtermébe elmenni, ezért munkaidő alatt a sörözőben állt modellt. A korabeli ideál szerint igencsak szépségnek számító 18 éves lányt 1878-ban Kaulbach egy söröshordón táncolva örökítette meg.
Három évvel később az öt méter magasságú olajkép a Theresienwiesen egy sörsátorának dekorációjaként lett felállítva, és kapta a mai napig is érvényes nevét. A festmény óriási népszerűségnek örvendett. Ennek köszönhetően a Münchner-Kindl Brauerei a képet márkajelzésként alkalmazta és mint márkavédjegyet bejegyeztette. A sörfőzde bezárása után a jogok előbb a Löwenbräu-hoz, majd a jelenlegi jogtulajdonoshoz a Spatenhez kerültek.
A képnek köszönhetően Coletta nagy népszerűségre tett szert. Rendszeresen felkérték különféle események, így a nürnbergi mezőgazdasági kiállítás, több Schützenfest, sőt 1897-ben az Oktoberfest háziasszonyának is. 1882-ben férjhez ment Franz Xaver Buchnerhez. A házasság alatt tizenkét gyermeket szült, anélkül, hogy elveszítette volna híres szépségét. Már férjével, majd annak halála után egyedül, bérlőként több vendéglőt vezetett és élvezte a híres plakát adta népszerűségét. A szépséges „Münchener Kindl” 1953-ban, 93 éves korában hunyt el – a város és vendéglős testülete saját halottjaként temette el.
