A korabeli okmányok szerint az óbudai káptalannak a középkori Alt-Ofen piacterén álló kőháza 1500 körül egy bizonyos Ferenc deák tulajdonába került, aki átépíttette. Ez az épület a török időkben alaposan megrongálódott, de falmaradványai felhasználásával 1697-re a telken felépült az első óbudai sörház, amely 1735-ig működött.
…A „serfőző házat, amelynek ellenében volt a klarissza kolostor (ahogy Jankovich Miklós írja helyrajzi tanulmányában)- –s ahol ma a használaton kívüli zsidó imaház áll - megtaláljuk Óbuda egyik takarosan renovált részén, a Lajos utca felső végén, a 158.számú épületben. A hajdani főzdének a Zichy-levéltárban fellelhető iratai nem csak Óbuda egyik legrégibb házának több,mint három évszázados éves múltját elevenítik fel, hanem fényt vetnek a város újkori történetére is. Az ipartörténeti ősleletre vonatkozó első adattal egy 1697. január 21-én kelt szerződésben találkozunk, amelyben Zichy István, Óbuda akkori földesura megállapodást köt Menegati Baptista Jánossal, egy Óbudán létesítendő serfőzőházra és annak bérletére. A szerződés 6. pontja szerint : "Solle der Bierbreyer vorhierein der ausgezeichneten Brandstatt Klafter lang und 30 Klafter breith sambt dem drey frey Jahre 200 f. par erleg." A Brandstatt, azaz tűzvész pusztította hely azonosítható a serfőzőház előtt levő puszta romos térséggel. Menegati B. János serfőző nevét ez után az óbudai római katolikus plébánia halotti anyakönyvében említik: 1709. január 26-án hal meg 42 éves korában. Özvegye 1711-ben a serfőzőház építési költségeinek, 2545 forintnak szerződésük értelmében való megtérítését kéri a Zichyek akkori rangidősétől, Pétertől.
A Zichy-família bérbe adott javai költségeket emésztenek, jövedelmet pedig alig hoznak, így komoly pénzügyi nehézségekkel járnak. A család gazdasági és pénzügyi egyensúlyát csak állandó kölcsönök és elzálogosítások révén tudja fenntartani, így az özvegy által visszaigényelt építési költségeket is csak úgy téríti meg, hogy azt részben a következő bérlővel fizetteti ki. Geiger János serfőzővel az 1717-ben megejtett végelszá molásból kitűnik, hogy ,,. . . hat berührter herr Johann Geiger der verwitweten Frau Menegati jener 950 gulden . . . wegen das zu Alt Ofen widerumb abgetretener Brauhauses schuldig gewesen, baar tausgezahlt."
A serfőzőház következő bérlője Auer János, miskolci származású serfőző, aki a Zichyek homonnai tiszttartójának ajánlására kerül Óbudára, és közel húsz éven át lesz a ház lakója. A bérleti szerződést 1717. július 18-án írják alá, annak első pontja szerint „átadva a Sörmesternek az Ó-Budán fekvő Menegati-féle sörfőzdét annak minden javaival". A kapzsi Zichyek azonban bérbe adták a szomszédos Sörfőzde utcában lévő másik ugyanilyen intézményüket a „zsidónak”, amiből gond lett: Auer János, úgy látszik, korán felismerve helyzetét, igyekszik földesurának jóindulatát megnyerni, maga is kölcsönöket folyósít neki, és megbízatásokat vállal - végül azonban az ellentétek kiéleződésével egy összeszólalkozás alkalmával megveri ellenlábasát. Az ügy folytatásáról Szabó tiszttartó leveléből értesülünk : „Auer uramat .. . violentiájáért elmarasztalta a törvényszék 100 forintra az urasági széknél,.. .csak elcsodálkozott rajta, hogy milyen törvénye legyen Magyarországnak." Erőszakos természete az üzletiéletben is megnyilvánul és panaszra ad okot. "A sört is pediglen Uraság korcsmájában drágábban akarja adni, mint a zsidó, holott pediglen rosszabbat főz, a Csaplárosra vet, de másutt is panaszkodnak" — írja róla Szabó tiszttartó Zichy Péternek 1717-ben.
Zichy Péter 1727. évi halálával felesége, Bercsényi Zsuzsanna veszi át az uradalom ügyeinek intézését. Az özvegy rövid úton vet véget a serfőzők közti vetélkedésnek, Auer Jánost eltiltja a serfőzéstől. Auer egy későbbi panasziratából megtudjuk, hogy Zichyné előzőleg felfogadott embereivel elrontatja serfőzőjét, ugyanakkor szerződésükben megállapított évi bérét 200-ról 300 forintra emeli., Auer János szorult helyzetében újabb pártfogó után néz,ezért Zichy Péter első házasságából származó fiának, Ferenc győri püspöknek ajánlja fel szolgálatait. Igyekszik magát hasznossá tenni, intézi a püspök óbudai ügyeit, begyűjti és házánál tárolja annak dézsma-gabonáját. Zichy Ferenc és mostohaanyja között ez időben a viszony rosszra fordul, az apa és férj hagyatéka körül támadt ellentétek miatt Ferenc pert indít az özvegy ellen,s ez a megromlott viszony válik Auer János végzetévé. A püspök Auer Jánosnak az atyjával szemben fennállott 3600 forintos követelését elismeri, annak kielégítésére - mivel fizetni nem tud - Monostorpusztát bocsátja zálogba. Bercsényi Zsuzsanna viszont 1735-ben, annak dacára, hogy Auert a serfőzéstől eltiltotta, az őszerinte több éven át elmaradt bérhátralék behajtására tesz lépéseket. Igazi indítékáról egy fennmaradt magánfeljegyzéséből értesülünk : ha Auer Jánost elmaradt bérének megfizetésére kötelezi, ezzel a püspököt kényszeríti fizetségre, mert a serházat nagy részben ő használja dézsmagabonája tárolására. Az asszony beadványára meglepő módon Pest vármegye ítélőszéke Auer Jánost két ízben felszólítja a Menegati-íéle serfőzőház elmaradt bérének megfizetésére, majd pedig, mivel pénzét nem kapja meg, az özvegy hajdúival és cselédjeivel a serfőzőház-ból kidobatja, ingóságait pedig bérkövetelése kielégítésére lefoglalja. Auer Jánosnak, akin csak rajta levő ruhája marad meg, ottvész minden készpénze, aranya, ezüstje, ruhái, bútora, jószágai, négyszáz akó bora, s ugyancsak elveszti két hold szőlőjét meg békésmegyeri malmának bérletét. A sok szenvedés megrendíti egészségét, még az évben meghal. Amint az ingóságok felhasználására vonatkozó kimutatásból kitűnik, az abban felsorolt tárgyakat az özvegy vette át, ezüstöt, ónt beolvasztották, az ingóságokat eladták, az edények az uradalmi kocsmába, lovak, baromfiak a majorságba kerültek. A kimutatás ezt követően „Aus dem Preühaus" cím alatt a sörfőzde felszerelésére tér ki, ezt részben eladták, részben a másik serfőző- házba vitték át, ezzel a Menegati—Auer-féle serneveldét megszüntetik.
Zichy Ferenc püspök az évek hosszú során át anyagi támogatásban részesíti Auer János utódait, fiának egy hozzá 1761-ben intézett, segélyért folyamodó leveléből megtudjuk, hogy kilenc évig húzódó per útján keresi igazát. Végül 1900 forint kártérítés megítélésével fejeződik be a bírósági ügy - holott a követelés a 9000 forintot is meghaladta.
A Zichy-uradalom vezetősége 1762. január 4-én kimutatást készített Óbuda területén levő épületeiről, felsorolva abban házanként a lakók névsorát és az általuk fizetett bérösszeget. Az „alte Preühaus" néven szereplő lakóház elnevezéséről arra kell következtetnünk, hogy ez a Menegati—Auer-féle serfőzőházzal azonos, egyrészt azért, mert ez volt a két óbudai serfőzőház közül a régebbi, másrészt, mert az „alt" szó itt „néhai" jelzőként értelmezhető. Az épület 17 lakást foglal magában ekkor, amiből következtetve ez időben már emeletes lehet, Udvari részén földszintes toldalékokat építettek hozzá, elülső homlokzatának ajtó- és ablaknyílásait többször átalakították, különféle üzleteket nyitva. Az 1976 és 1982 között végzett régészeti feltárás és helyreállítás során kibontották a Zichy utca sarkán lévő gótikus ajtó- és ablakkereteteket, illetve a Lajos utcai oldalon a barokk elemeket és kapuboltozatot 11 ablakkal, középkori kapubejárattal és pincével. A Lipták Irén és T. Papp Melinda tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás után mint a Budapest Galéria kiállítóháza nyílt meg.
