Két éve jelent meg egy hír a hvg.hu oldalon, mely arról számol be, hogy Jan Šurán a Českomoravského svazu minipivovarů (Cseh-morva Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete) elnöke arról számol be, hogy Csehországban 215 kis sörfőzde működik, de számuk várhatólag 2015 végére 350-re fog emelkedni.
Az MTI hír szemmel láthatólag kiállta az idők próbáját, így 2016-ban – ismét a brünni Salima kapcsán – újra életre kelt. Gyakorlatilag szóról szóra. A különbség csak annyi, hogy ezúttal a működő kisüzemek száma 302 és ez Šurán szerint rövid idő alatt 600-ra fog emelkedni.
Ezt a hírt tálalta most a Magyar időktől kezdve a turizmus.com-ig számtalan portál. Nekem személy szerint a vs.hu „Lassan mindenki sört főz a cseheknél”, külön szerzővel jegyzett MTI átvétel tetszett a legjobban, mivel viccesen, a müncheni Oktoberfesten készült képpel illusztrálták.
Az is szánalmas, hogy sehol nem volt egy szerkesztő, aki magyarra fordította volna a minipivovaru kifejezést, hanem következetesen az itthon egyáltalán nem használatos minisörgyár kifejezést használják. A Turizmus cikke a címben is használja, de a Realista.hu már egyenesen sörgyár inváziót vizionál. Lehet, hogy sörben gazdagabb a cseh, de a magyar nyelv több kifejezést is használ – kisüzemi sörfőzde, házi sörfőzde, kézműves sörfőzde, sörözői sörfőzde – de a minisörgyárat (hiszen a lényegük, hogy nem gyárak!!!) soha.
„A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százalék palackozva kel el. Jelenleg a minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés 1,7 százalékát.” - idézi szinte valamennyi cikk 2014-ben és 2016-ban is. Vagyis semmi nem változott, csak a sörfőzdék száma. Pedig dehogyisnem! Hiszen pont ez lenne a hír lényege, hogy az egyre növekvő számú kisüzem tartja jelenleg egyensúlyban a cseh fogyasztást és nem csak volumenben jelentik a piac legnagyobb ütemben növekvő szegmensét, hanem egyre nagyobb szelet jut nekik a teljes cseh sörpiacon is.
