Kedves Sörszerető Barátaim!

Remélem örömmel fogadjátok a Budavári Sörfesztivált hirdető felvilágosító grafikát. Lám-lám, nem kell világító korsó, hogy világosság legyen kobakotokban, elég egy szép kivitelű, hasznos ismereteket terjesztő röplap, mely iránytűként szolgál, ha a sörről szóló hitek és tévhitek közt szeretnétek eligazodni.

Hiszen nyilván sokat gondolkodtatok már azon, hogy milyen az amikor sör van a férfiak kezében – ahelyett, hogy sörrel teli korsóval próbálkoznának –, és ez miért nem néz ki jól egy női marokban. Ahogy feltehetőleg soha nem hallottatok a sumérok sörfőzéséről sem, így abban a hitben éltetek mindeddig, hogy valamelyik német kolostorban találták fel a sört.

Sőt, amíg ez a grafika nem ingatott meg hitetekben, az sem fordult meg a fejetekben, hogy a sörözés előtt vagy esetleg közben egyetek valamit. Eddig csak a berúgás állapotában gondoltatok, arra, hogy egy adag pacallal, vagy ha az nincs kéznél, egy vödör kávéval józanítsátok ki magatokat.

Jó hogy van ez a színvonalas grafika, mert így azt is tudhatjuk, hogy a sör finom – hát ez a nagyüzemi sörökről nem feltétlen igaz és a kézműves sörök és az ínyencség közé sem tennék feltétlen egyenlőségjelet. Vitatkoznánk azzal is, hogy a sör szomjoltó, mivel tapasztalatból tudjuk, hogy a sör nem hogy nem oltja a szomjat, hanem hanem minden egyes elfogyasztott korsó sör újabb után kiált.

Így aztán mégsem szerez ez a kis felvilágosítás örömet, mert az igazi üzenete az, hogy a marketingesek – és félő, hogy a tevékenységüket jóváhagyó sörgyárak is –, megvezethető ostobáknak tekintik a sörivókat, akiknek minden eladható, csak jó sokat kell reklámozni a terméket.