Egy kocsmában minden megtörténhet. Így aztán a törzsvendégek és a rutinos kocsmajárók nem is nagyon kapták fel a fejüket amikor a helyiség ajtajában testhez tapadó ruhában, tűsarkú cipőben sajátos figura jelent meg. Egy férfi női ruhában – ugyan már, láttak ők már ennél különbet is.
A különös jelenséget aztán rövid idő múlva követték szesztestvérei és ivócimborái, aki a messzi Angliából kísérték egészen a Csakajósörig az „ifjú arát”, hogy egy görbe éjszakával búcsúztassák „lányságát”.
Bátran kijelenthetjük: senki nem volt közülük szomjas.
Így érthető, hogy a női szerkóban miért is nem feszengett a vőlegény, bár a benne levő maligán nem igazán segített, hogy koordináltan mozogjon a számára szokatlan tűsarkú cipőben.
Túl sok megfizethető hely nem tartott nyitva az akkori éjszakában, így a Múzeum körúti Húszévesben könnyen összefuthatott vele, aki egy kis korhelykedésre szánta el magát. Cimborám sem volt már józan, amikor egy hajnalon összeismerkedett vele és örömmel konstatálta, hogy a „lány” különösebb tiltakozás nélkül fogadja közeledését.
A Húszévesben mindenki tudta mi helyzet, egyedül a – nemcsak Annamari engedékenységétől – megrészegült haver nem. Csak akkor döbbent a valóságra, mikor a tapogatódzása során, odatévedt keze, ahol egyértelművé vált: ezúttal melléfogott. Rohanva távozott a kocsmából, ahova aztán soha többé nem tette be a lábát.
