Már az általános iskolában is tudtuk, hogy akik a legtöbbet beszélnek a pináról, azok rendelkeznek a legkedvesebb konkrét tapasztalattal erről a sokak számára nedves kedves testrészről. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezek a fantáziadús elbeszélések nélkülözhetetlenek voltak szexuális fejlődésünk során.

A sörleírások esetében viszont annak ellenére, hogy szereztünk tapasztalatokat, nem próbáltuk megmagyarázni másoknak, hogy milyen gyümölcsös, meg karamellás ízektől jutottunk el a hányásig rosszullétig. A sörökről úgy beszélni, mint a borkóstolók, az egyfajta aberáció, ami a többség számára éppoly úri huncutság, mint a borok, kiköpéssel végződő, nagyképű bírálata. 

Most induló sorozatunk szándéka, hogy a szélesebb közönség számára is érthetővé tegyük a sörleírás szakkifejezéseit. Tesszük ezt annak ellenére, hogy tudjuk igyekezetünk pedagógiai szempontból tökéletesen értelmetlen, de reméljük, hogy az a néhány ember, aki fogékony a sörgasztronómia iránt munkánknak köszönhetően maga is kedvet kap, hogy ne csak vedelje, de verbálisan is kifejezésre juttassa a sörről alkotott véleményét. Íme első példánk:

Szebeni Ászok: "könnyű, illatos, édeskés és friss ízzel találkoztunk, mintha egy egészséges, aratásra érett gabonatáblába harapnánk."

Ehhez a hibátlan, a lényeget tökéletesen kifejező mondathoz nincs mit hozzátenni, a sör forradalmian új leírásra tett kísérlet tökéletesen sikerült, az eddigi kísérletekhez, melyek a borleírások sablonjait követték, végre a kiléptünk a bor árnyékából és pontosan tudhatjuk, hogy mire számíthatunk ha jövőre aratás előtt egy gabonatáblába harapunk.

Örülünk, hogy a kézműves sör divatba jött, mert így reményeink szerint további, az alábbihoz hasonló szórakoztató ismertetéseket is olvashatunk az Index oldalán.

"A habja hamar elmúlik, de az íz mindenért kárpótol, itatja magát, a színe halvány, de egészséges – ennek kapcsán elgondolkodtunk azon, hogy a gyári sörök élénk színét vajon színezőanyagnak, vagy másnak köszönhetjük? A kézműves sör mindig friss, simogató és garantáltan eredeti. Már a nagyobb éttermek is felfedezték a házisörök világát, a Rizmajer főzde megrendelői között van már egy francia étterem is, ahol felvették az italkínálatba terméküket. Egy-egy vendéglő is rendel, de őket általában kilóra megveszik a sörgyárak, ezzel pedig egy kisüzem nem tud versenyezni."