Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A sör magyar irodalma
2011. április 28. írta: Árpa Jankó

A sör magyar irodalma

 

1992-ben a Maláta című sörirodalmi és kocsmakulturális folyóirat megjelenésekor a sörnek még szinte semmi irodalma nem volt magyar nyelven fellelhető. A világháborút megelőzően sem kényeztették el a sör iránt érdeklődőket, de azért 1931-ben két hatalmas kötetben kiadták Borsody Bevillaqua Béla A magyar sörfőzés története című bámulatosan aprólékos és nagy lélegzetű munkáját.

Aztán hosszú évtizedekig néma csend, ha nem számítjuk Rázga Zoltán A sörfőzés címmel 1942-ben kiadott, erősen szakmai irányultságú vékony könyvecskéjét.

A világháború után az első, a közönség számára is érdekes söröskönyvet, Emil Ulischberger Sörivóknak való című munkáját a Mezőgazdasági Könyvkiadó adta ki 1982-ben. A szerény méretű könyv remek fordításban jelent meg, és tartalmazta a sörfőzéssel és a sörrel kapcsolatos legfontosabb ismereteket, de szó esett benne a különféle sörös szokásokról is.

Ezt a kötetet követte Gaál Ernő A sör című munkája a Gondolat Kiadó gondozásában 1988-ból, mely az ókori népek sörfőzési emlékeit mutatta be az olvasóknak.

A harmadik könyv a Kelenföld Kiadó vállalkozásában 1989-ben jelent meg. Polgár László és Simkó György munkája, A prágai sörkalauz Prága kocsmáiba kalauzolja el az olvasót, megismertet a városban iható sörökkel és a kapcsolódó irodalomból is válogatást ad. 1991-ben jelent meg a Söripari szótár Kiss Béla és Horváth Imre munkája, mely négy – német, angol, cseh és magyar – nyelven közli a söriparban leggyakrabban használt kifejezéseket.

Michael Jackson Sör világkalauz című könyve 1979-ben jelent meg angol ilyelven, és az évek során több kiadást is megért, számtalan nyelvre lefordították. Az alapműnek tekinthető könyv magyar kiadására 1995-ig kellett várni, de sajnos Kiss Tamás fordításán érződik, hogy a fordító erejét meghaladta a sörös kifejezések, de nem egy esetben az egyszerű mondatok magyarítása is, és ez sokat levon a munka értékéből. Arról nem is beszélve, hogy a könyv nem vett tudomást Európa térképének átrajzolásáról sem.

A következő évben az Akadémia Kiadó jelentette meg Szabó Ernő és Szigeti Andor munkáját Sörlexikon – Sörtörténelem címmel. Hiánypótló munka, melynek címe kissé félrevezető. A Sörenciklopédia már csak azért is szerencsésebb lett volna, mert a kötet szerkezete a sok lexikális ismeret ellenére, inkább enciklopédikus rendben foglalja össze mindazt, amit a sörökről tudni lehet.

A következő kiadvány a Vétek György-Kovács Gábor szerzőpáros munkája, a Rabbe-Klett kiadásában jelent meg A sörök világa, a világ sörei (1998) címmel. Ezt ugyancsak a szerzőpáros munkája Az élet habos oldala, az első magyar sörirodalmi antológia követte ugyancsak 1998-ban, mely a Magyarországi Sörivók Kulturális Egyesülete kiadásában jelent meg, akárcsak 1999-ben a Habkönnyű antológia és az írek italozási szokásait, az erről írt elbeszéléseket tartalmazó Folyékony sziget, majd a 2000 karácsonyára megjelent a Sörkalendárium 2001 – ebben a klasszikus kalendáriumok mintáját követve, minden sörnek megvan a maga hava.

Ismeretterjesztőnk nem lenne teljes, ha nem tennénk említést a sörgyárak jubileumi kiadványairól. Ezek közül hármat ismerünk. A Pécsi Pannónia Sörgyár története, melyet Harcos Ottó írt a gyár fennállásának százhuszonötödik évfordulója alkalmából. Hasonló kiadvánnyal dicsekedhet a nagykanizsai és a soproni sörgyár is. Mindkét könyvet – Rózsás János és Háncs Lajos: A serfőzdétől a sörgyárig (1992) és Gergely Ilona 100 éves a Soproni Sörgyár (1995) – a gyárak centenáriuma alkalmából adták ki, ezek azonban sajnos nem kerültek kereskedelmi forgalomba.

A következő sörös-könyvek a Sörmentén sorozat tagjai Prága (2002), Budapest (2003), Bécs (2005) és Csehország (2009). Majd az ismét felbukkanó, azóta sajnos elhunyt, Michel Jackson: az Aréna 2000 kiadásában megjelent 500 sör a világ legjobbjaiból egy a Kovács-Vétek páros által írt kiegészítő magyar kötettel 2005-ben, majd ezt követte a Sörtéka ugyanettől a kiadótól 2008-ban, mely a kettős legnagyobb lélegzetű munkája.

Hagymássy András Prágai sörkalauza is ebben az évben jelent meg – ez nem hasonlítható sem a Polgár-Simkó, sem a Vétek-Kovács féle kocsmakalauzokhoz: inkább napló a szerző prágai sörös-kocsmás benyomásairól és persze Prágáról.

A sort egyelőre a Maláta-antológia (2009) és az Egyperces történetek a sörről (2010) zárja.

Mint a felsorolásból is kitűnik, igen szerény könyvtára van a sörnek, sokkal szerényebb, mint azt az ital sok ezer éves története és népszerűsége indokolná. Különösen szerénynek tűnik a felsorolás, ha a bor irodalmával vetjük össze, de tekintsük biztatónak, hogy a felsorolt könyvek többsége az utolsó öt évbeli jelent meg, és bízzunk benne, hogy lesz folytatás 2011-ben is.

KIEGÉSZÍTÉS:

Iszom a sört, szívem mámorban fürdik (Miskolci Egyetem Bölcsészkar, 2009, 2014)

Szemere István - Szemere Zsuzsa: Söröskorsók könyve I-IV. (2011-2015)

Házi sörfőzde (Libri, 2014)

Guba Péter: Mesék habbal avagy borsodi sörmesék (2014)

Faragó József: Kézművessör-kalauz (Alinea, 2015)

Vétek György - Rosenstein Róbert: Sörkönyv (Corvina, 2015)

Sörfőzés otthon, egyszerűen (Első Magyar Házisörfőző Egyesület, 2016)

Mucha Attila: Konyha, sör, főzés (Athenaeum, 2016)

Dlusztus Imre: A jó magyar sör (Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2017)

A bejegyzés trackback címe:

https://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr52861563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.