Rákóczi Ferenc Fejedelem úr nagy arányban fejleszti óriási birtokai serfõzését. Fejedelmi kedvtelés volt-e, hogy a Nagyságos Fejedelem úr olyan behatóan foglalkozott uradalmai serfõzésével, vagy csak a Szabadságharc alatt jövedelmeit akarta fokozni, nem tudjuk. Fejedelmek ebben a korban gyakran érdeklödnek a porcelángyártás iránt. Gyáraik jövedelmére, mint gazdasági tevékenységük maguk oltotta ágon fakadt gyümölcsére büszkék. Sok Fejedelemnek van nagy lótenyészete, boldog gyermek módjára örvendenek méneseik jövedelmének. Ekkor indul meg a spanyol juhok tenyésztése is. Rákóczi Ferenc úr komoly háborús gondjai között alig ért rá, hogy játékos fejedelmi kedvtelésbõl foglalkozzék serfõzõ házaival. Pénzre szüksége volt, bár serfõzõ házainak egyébként jó jövedelme elenyészõ csepp lehetett abban a tenger pénzében, amit a Szabadságharcra költött.

Való dolog azonban, hogy számos serfõzõháza rendszabására vonatkozó fejedelmi rendelkezéseit sajtit maga írja alá – táborban is – mint valami országos fontosságú dolgot.

A Munkács Várához tartozó podheringi, másképpen podheringesi fejedelmi-uradalmi serfõzõház a legnagyobb magyar serfõzõ üzem, melyet a 18. század elején az országban találunk. Már régen megvolt, a Fejedelem úr csak megnagyobbította. A Fejedelem úr az egész falut felmenti a robot alól, a Serfözöházat kiveszi Udvarbíró Uram keze alól és közvetlenül Fejedelmi Fizetõmester Uram keze alá adja: annak kötelességévé teszi, hogy szeme ott legyen mindig a Seifözõházon.

Az alapító oklevélbõl kitetszik, hogy a Fejedelem úr még a Serfõzõ-legények kiválasztásáról is tudni akart, tehát saját személye szerint kívánt belenyúlni a Serfõzõház dolgába. Ezt valóságos «gyárnak» kívánjuk tekinteni. A sergyártó hely vezetését végzõ meghívott Johann Conrad Heydolff – alkalmasint bajor – serfözömestert «Brauverwalters»- nek, igazgatónak nevezi az okirat, alatta van Fõzõmester (Braumeister) is, az egész seres dolgot «Brauwesen»-nek nevezi az okirat, a német «sörgyári igazgató» fölébe Fizetõmester Uramat helyezi.

Bizonyára nem csalódunk, hogy a nagy Fejedelem úr elõtt a bajor serügy megteremtõjének, a Nagy Választófejedelemnek, Bajor Miksának. példája lebegett. Hiszen Bajor Miksa seres újításairól kellett, hogy hallott légyen a Fejedelem úr. Német származású felesége, a Fejedelemné Asszonyság is képviselhette mellette a német fejedelmeknek gazdasági újító szellemét, mely a «Merkantilizmus» gazdasági, kereskedelmi, politikai, nemzetgazdasági gondolatait már átvette. Ennek alapgondolata az volt, hogy az állam vegye át a magángazdaságok szerző, termelő gondolatkörét.