Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Para-Kovács Imre: Másnaposság
2017. december 29. írta: Árpa Jankó

Para-Kovács Imre: Másnaposság

masnap.jpgMagyarnak lenni kollektív másnaposság. Ez egy ilyen ország: a kenyerünk szikkadt, a szánk büdös, a tenyerünk nyirkos, a far­merunk Livájsz, serdületlen gyermekeink a cybertérben bolyon­ganak, mi pedig a Klauzálon keressük a kiutat, vérfarkasunk tacs­kó, ecstasynk Unicum, számítógépünk szamárállkapocs.

Másnaposság, te szülj nekem rendet!

A jobb fejek a nagyszünetben Quarelint lejmoltak a folyosón, miközben jelentőségteljesen azt mondogatták: tudod, tegnap este... Tényleg, akkor még csak estékről szólt a szabadság, estékről meg sörökről, esetleg csajokról, de az már tényleg ünnep volt. A másnaposság is inkább volt játék, mint hétköznapi horror, délutánra elfújták, mintha nem is lett volna. Legalább egy hétig kellett várni rá, hogy újra beköszöntsön.

Nekem a húszas éveim elején jött el az első fordulat, amikor már tényként kellett számolni a kiesett délelőttel, a gyomrom émelygett, a fejem fájt, de egy gyógysörtől berúgtam megint, illetve valami lebegő idióta állapotba kerültem. Úgyhogy ment a verkli tovább, újpalotai és békásmegyeri presszókban ültünk est­hosszat, néztük a pincércsajokat, és Marlborot szívtunk, pedig baromi drága volt. Estére jött egy másfajta, könnyebb részegség, amit már ki lehetett aludni rendesen, és mire a vasárnapi kívánságműsor kezdődött, ismét embernek éreztem magam.

Mentek a felhők, elkezdtem elvált feleségekben számolni az időt, és ivási szokásaim radikálisan megváltoztak, analitikusom szerint nem kifejezetten elönyömre, azaz megkezdtem az alko­holista karriert. Kinyílt előttem a világ, végre kitörtem a kisebb­ségi lét fojtogató szorításából, és egy hatalmas, erős, valamint élet­képes közösség tagjának érezhettem magam, testvéreim ott voltak minden kilométerkőnél. Gondolom, ezt érezhették annak idején a bolsevikok.

A másnapok régi ismerősként sorjáztak, de hangulatuk megvál­tozott, nem lehetett már röhögni rajtuk, mert tényleg betöltötték az életet. Csak jöttek, beköszöntek és ütöttek rögvest, a szám ph ­értéke megváltozott, a gyógysört szépecskén leváltotta a deci Unicum, de nem segített már, csak tompította a szorongást, amit már csak az utolsó fázis oldott fel teljesen, az agyhalál e különös formája, amikor a tudat kihuny, de a test még ott téblábol, ordítozik és rendel a kocsmában.

Belül, ha van pokol, belül.

Remeg a kéz, fortyogó, jéghideg massza az agy helyén, és rettegek, hogy meghalok, hogy megtébolyodom, hogy az, ami én, egyszercsak huss, kiszáll belőlem, és átadja helyét valaminek, ami más, ami jön és megöl, mielőtt felismerhetném és nevén nevezhet­ném a démont.

Biztos van egy következő fázis is, egy igazi infernális másnap, de én még csak harmincéves vagyok.

Boldog születésnapot!

A bejegyzés trackback címe:

https://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr9713532553

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Évadzáró bumm a fejbe 2018.01.02. 10:13:57

Mit üzen a web? Heti alkoholos hírek, költemények: Heti sajtó címszó alatt 52 héten át gyűjtöttem, ki mit hord össze a magyar sajtóban és blogszférában, minek köze van az alkoholhoz. Nekem hasznos volt, és főleg melós, egy csöppnyit lefáradtam. A St...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.