A Fehérvári és Hamzsabégi utak kereszteződése fölött dörögnek a vonatok, villamosok csikorgatják a síneket, füstcsíkok maradnak a házfalakon az autók mögött. A betérő nem is érti igazán, hogy tévedt erre a vidékre az Alba Regia – meghatározatlan fajsúlyú meleg hangulata kizárja a szomorkás külvárost.
A sötétedő pasztell falakon szabadságharcos emlékek és történelmi Coca Cola plakátok kerülgetik egymást, az asztalok és a pult között kiszolgált fehér bőrgarnitúra várja a kávézókat, a kerítés zöld boxok csípő magas támlái egy darabban hagyják a termet – semmi intimitás, inkább törzsközönségnek érezzük magunkat. Akár első alkalommal is, lévén a pincérnők egyformán kedvesek és mosolygósak mindenkivel – ezt láthatólag nem a főiskolán tanulták, egyszerűen ilyennek nevelte őket a mamájuk.
Békebeli kávéházi gesztus a minden asztalon ott heverő újság – nem is akármilyen, hiszen a Maláta című, sörirodalmi és kocsmakulturális folyóirat ínyenc lapozgatni való egy capuccino vagy melange, autómentes esetben a csapolt Gösser vagy Amstel mellé.
Az Alba Regiában enni is lehet, főleg a hiányzó kalóriák pótlása céljából, a konyha ugyanis nem szolgál semmi mellbevágó ajánlattal. Az ennivalók nem rosszak, de az önfeledt ételmérgezéshez ajánlatos máshová menni. Az árakat nem jellemzi a túlzó önkritika, de szemérmetlennek sem tekinthetők: a spagettik 250 fölött tetőznek, a hús és szárnyas nemű 300 körül mozog, a bélszínfélék az olcsó négyszázasok klubjában állnak.
A szeszmentes italok határozottan olcsók, hiszen a buborékos üdítőket decinként 15, a leveket 20 egységért mérik, s a capuccino félszáz forintért még baráti ajánlat.
Ha nem akarunk napokig mennyei ízekkel álmodni, ha mélyenszántó beszélgetés vagy üzleti ebéd keretében úgysem figyelünk arra, amit lenyelünk, érdemes elnézni a véletlen betérők törzshelyére. Mintha hazamennék — a mama nem főz túl jól, de nagyon kedvesen kínálja.
(Az írás a MALÁTA Sörirodalmi és kocsmakulturális folyóirat 1994/2-3. számában jelent meg.)
Ajánljuk figyelmükbe az Alba Regiáról idén írt szöveget a KOCSMABLOGRÓL http://kocsma.blog.hu/2017/05/05/alba_regia_vendeglo