Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A macska a gyönyörű ördög
2017. november 07. írta: Kovács Gábor Maláta

A macska a gyönyörű ördög

bukowski.pngMiért gondoltam, hogy Bukowski majd olyat ír a macskákról, amit eddig még nem tudtam? Sokszor abban a hitben élünk, hogy szinte már mindent tudunk róluk, ezekről a titokzatos lényekről, de valójában nem így van. Hrabal nagyon érzelmesen írt a macskákról, amit persze Bukowskitól, ettől a rigorózus emberkerülőtől nem vár el az ember. De ennek ellenére olyan áhítattal beszél cicusairól, mintha egy romantikus költő lenne. De hát nem az.

Elsőként a Posta című kötetét olvastam, és azóta is izgatottan vártam az életműve minden egyes felbukkanó darabját. Többnyire nem kellett sokat várnom, de most hosszabb szünet előzte meg e kötet megjelenését. Szeretem a macskákat, szeretem Bukowskit, de bevallom, hogy első nekifutásra meglepetés volt a Macskák. Nekem Bukowski elsősorban prózaíró, holott valójában nem csak az. Sőt!

Elképesztően sokat írt, küldözgette az IBM írógépen írt kéziratait mindenhova - gondolom sok minden elveszett menet közben. Halála óta több posztumusz kötete jelent meg, amit amerikai szerkesztője szedett össze különböző kéziratos hagyatékaiból, meg a rengeteg – néhány száz példányos – underground folyóiratokból. Ilyen a Macskák is, amely egy 1944-es cicás elbeszéléssel indul. Az összes többi pedig 1957-től haláláig született mű, amelyeket a macskákhoz írt, javarészt versek formájában.

A magyar kiadás a Helikon Kiadó gondozásában, Pritz Péter fordításban és Dr. Máriás illusztrációival jelent meg.

,,ha magam alatt
vagyok
nem kell mást tennem
mint nézni
a macskáimat
és visszatér
a bátorságom.

tanulmányozom
ezeket a teremtményeket.

ők
a tanáraim."

Részlet a Tanulok a macskáimtól c. versből

Prózája – bármennyire gördülékenyen ír is – sem könnyű olvasmány. A versek elsőre még nehezebb falatnak bizonyultak számomra. De ez legyen az én problémám. Második nekifutásra már máshogy ültem neki, nem akartam mihamarabb a végére érni, és ennek köszönhetően elkezdtem élvezni a vén kujon sorait. Valószínű, hogy a macskák voltak a kizárólagos teremtmények, akiket Bukowski fenntartás nélkül csodált. Önmagához képest hihetetlen gyengédséggel ír ezekről a különleges lényekről, akiket gyönyörű ördögöknek, nagy harcosoknak, a szépség és a szeretet szégyentelen küldötteinek tart.

Mióta olvasom a Macskákat más szemmel figyelem azt az egyet is, akivel együtt élek.

A bejegyzés trackback címe:

http://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr1013197973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.