A Szentföld ősidőktől kezdve a szőlő terepe volt. A terület legkorábbi történetét tudató forrásunk, az Ószövetség bibliája sehol sem említ sör jellegű készítményeket. A régióban ugyan 2015-ben – nagy szenzációként – feltártak egy i.e.3500 és 3000 között működött sörfőzdét, ám ezek cserépkorsóiról, edényeiről azonosítható volt, hogy egyiptomi eredetűek. Tel-Aviv belvárosában – ahol a leletekre bukkantak – tehát nemcsak ma, de ötezer évvel ezelőtt is zajlott a mondén élet.
Az ó-egyiptomiak birodalmuk ezen a legészakibb településén öt évezrede egy fejlett civilizációt hoztak létre. Az utánuk következő korszakokban hívták e vidéket sokféleképpen: Júdea, Szamaria, Zion, Kánaán, Szentföld, Jeruzsálemi Királyság, Palesztina. Megfordultak földjén az egyiptusokon kívül babiloniak, perzsák, görögök, rómaiak,bizánciak, keresztes hadak, arabok, oszmánok, majd volt brit protektorátus, mígnem 1948-ban kikiáltották az izraeli államot. Sörről azonban errefelé azonban csak a huszadik században esik szó és persze, hogy az angoloknak köszönhetően.
Ahogy az egykori gyarmati világban sok térségben, úgy itt is az angol kolónia megjelenése generálta az árpalé iránti igényt. Az első, helyben működő sörös vállalkozás, a Palestine Brewery Ltd.(= Eretz Israel Beer Industries) volt, amely 1934-ben kezdte meg működését francia-palesztin vegyesvállalatként, szerény, évi tízezer literes kapacitással. Megjegyzendő, hogy teljes választékuk – kétféle Nesher: egy pilzeni és egy alkoholmentes maláta ital – máig kapható az országban és mostanra még további négy kontinensen. Az alapanyagok beszerzésétől kezdve számtalan gyártási-értékesítési gonddal kellett megküzdeni a cégnek, amihez a szomszédos Egyiptom és Szíria konkurens gyártói is hozzájárultak. Azt azonban a helyi sörgyárnak sikerült elérnie, hogy a brit kormányzó vámot vetett ki a sör importjára.
A viharos negyvenes évek nem kedveztek az alkoholok terjedésének, Csak 1948 után, immár konszolidált körülmények között kezdett működni több sörfőzde. A nagy számú Európából érkező bevándorló szaktudást és piacot hozott az új cégeknek. Ezek közül emelkedett ki a Cabir Breweries, amely a máig létező Goldstar márkával ért el gyors sikert.
A legnagyobb mai országos tényező hagyományosan a Tempo Beer Industries –1953-alapítva Moshe Bornstein túlélő által –,amely kezdetben csak üdítőket állított elő, majd 1985-ben megvásárolta a Palestine Breweryt. 2005-ben társtulajdonosa lett a Heineken. 1962-től itt készül a Gold Star, 4,9 százalékos alkoholtartalommal. 1968-ban jelenik meg a Makkabi, az ország „hivatalos” söre, 5 és 7,9 százalékos változatokban, máig Európából importált komlóból. Receptjét egy német sörmester felügyelte a kezdettekkor.
Az 1990-es években Izraelben is megindult a helyi üzemek felvásárlása. Megjelent a Carlsberg is, Israel Beer Breweries nevű cégével, amely a második legnagyobb az országban – ezt ugyan 2008-ban részben eladta a Coca-Cola helyi gyártójának, de a névadó márkát és a Tuborgot máig itt főzik.
Kedvezőek a körülmények a sörpiac bővüléséhez: az ország lakossága negyed század alatt megduplázódott – igaz, ebben benne van az izraeliekét háromszor meghaladó arab-palesztinok szaporulata is, de közöttük szintén nő a sörfogyasztók száma. A 2010 óta eltelt években mintegy harminc új főzde kezdett működni, ami a mai 8,8 millió lakoshoz képest nem rossz arány. Érvényesülnek itt is az amerikai-európai trendek, s gomba módra szaporodnak a mikró-főzdék, brew pubok, a fajták sokasodnak, kivéve az ízesített söröket: ezek ugyanis nem tekinthetők kósernak, csak az etrog nevű citrusféle hozzáadásával, ami rituális-ünnepi csemege.
Érdekesség, hogy sok főzdét tulajdonolnak orosz bevándorlók. E kisüzemek közül néhányan már nagykorúvá lettek, mint például a Dancing Camel, az Alexander’s, a Ha Dubim, vagy az itt különösen feltűnő nevű ISIS főzde. A LiBira double pils (!) fajtanevű, 6 százalékosa egyenesen remek. A Laughing Buddha neve pedig a sokvallású régió megbékélését látszik hirdetni – ami jó sörökkel sokkal könnyebb is.
Izrael gyűrűjében készül az egyetlen palesztin sör Taybeh katolikus falvában – ez viszont egy külön történet.
