Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A csatornasörök különös világa
2016. december 06. írta: Árpa Jankó

A csatornasörök különös világa

cimke1.jpg

Kezdetben a csatornasör kifejezés egy speciális értékesítési csatornát jelentett. Azaz a sört gyártója, kizárólag egy bizonyos módon, speciális értékesítési csatornákon keresztül hozta forgalomba. Vagyis külön néven, kizárólag a megrendelőnek szállította az adott sört. A legegyszerűbb példa a Tesco gazdaságos sör volt, amíg ezen a néven került a forgalomba. Ezek a sörök, szinte kivétel nélkül, a gyengébb minőségű, alkoholban szegény sörök kategóriájából kerültek ki.

Innét származik a csatornasör kifejezés új értelmezése vagyis, az ócskaság, hiszen esetükben a cél a mindenáron való költségcsökkentés, melynek érdekében mindent szabad, ami az ital előállítását olcsóbbá, költséghatékonyabbá teszi. Azt pedig már régóta tudjuk, hogy finggal nem lehet tojást festeni, jó sör nem készül gyenge minőségű alapanyagokból, olcsó – máslás, visszahígítás, stb. – eljárásokkal. Megjegyezzük, hogy a hazai nagyüzemek mindegyike rendelkezik ilyen gazdaságos sörökkel – ki többel, ki kevesebbel – ez a piaci szegmens egyik fontos szereplő számára sem kerülhető meg.

A csatorna sörök címkéjén – hála az engedékeny szabályozásnak –, többnyire fel sem bukkan a gyártó neve. Többnyire csak a forgalmazó szerepel információként és nem ritkán az EU van feltüntetve származási helyként. Manapság a csatornasörök többnyire különlegesen hangzó, német söröket idéző, cifra neveket viselnek. Ez és a 3-4 százalékos alkoholtartalom az egyik leggyakoribb jellemzőjük. A dolog természetesen működik, hiszen a statisztikák szerint – a szuperprémium sörök mellett – a hazai fogyasztásban csak ezek a kommersznél is kommerszebb söröknek az eladása nő. Elsősorban a mainstream – Arany Ászok, Borsodi, Soproni – sörök kárára, melyek ára egyre többek számára megfizethetetlen.

Ez a gyakorlat – vagyis a fogyasztói olló egyre nagyobb szétnyílása – megfigyelhető a kisüzemi sörök esetében is. Míg a sajtó kizárólag a „kézműves” sörökről ad hírt, és teljesen megfeledkezik arról, hogy a hazai kis főzdék többsége elsősorban az olcsó árú sörök piacán versenyez. Márpedig a trendi főzdéken kívül – főleg vidéken – mind a mai napig az egyszerű lágereket főzik – mert erre van fizetőképes kereslet. Valószínűleg sokan innának „craft” söröket, ha az megfizethető lenne számukra. 

A bejegyzés trackback címe:

http://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr5312027667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

eau sauvage 2016.12.07. 06:31:33

Sajnos Magyarországon a "mainstream"-nek nevezett sörök minősége legalább ennyire hulladék.
Milyen sör az, amelyiknek az egyik legfőbb alkotóeleme a kukoricadara??

Void Bunkoid 2016.12.07. 11:24:12

@eau sauvage: mindenben a jót kell meglátni. Pl a kukoricagrízből készül Borsodit tekintsd a Coronita olcsóbb, hazai alternatívájának :)