Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Túrócszentmárton – a gyűjtők Mekkája
2016. október 08. írta: Kovács András Nemrokon

Túrócszentmárton – a gyűjtők Mekkája

Európai sörös találkozó Martinban

2016. október hetedikén és nyolcadikán a legújabb kor Európa-közepe legnagyobb sör-központú összejövetele zajlott le a szlovákiai Martinban. A háromszáznál több látogató Hollandiától Örményországig, Dániától Görögországig terjedő régióból sereglett össze. Az előkészületek sokaknak napokig tartanak ilyenkor, hiszen a gyűjtők igyekeznek kincseik lehető legtöbbjét a „börze” nyilvánossága elé tárni. A péntek délutáni öt órás nyitás előtt már hatvan perccel megtelik a sportcsarnok parkolója, és igazi zsibvásár alakul ki, autók csomagtartóiból legott előkerülnek a poharak, sörös dobozok, alátétek, kupakok:  a fékezhetetlen gyűjtői vértódulás  nem várja meg a hivatalos nyitányt, máris kezdődik a cserebere. A világ egyik legdemokratikusabb fóruma ez, tisztességben megőszült nagyapák, feltűnő ékszeres családanyák, rasztahajú srácok - minden nem és korosztály, minden rassz képviselve van, civilben  rendőr, ornitológus, vasutas, gimnáziumi tanárnő, bankmenedzser, háztartásbeli – egyként szenvedélyesen veti bele magát a szerzés mámorába.

A rövid szabadtéri előjáték után behatolva a csarnokba ki-ki szemet meresztve, hátán, vállán, fején hurcolva kincseit, keresi  a saját nevével ellátott asztalát. Mi tagadás, ez az évente kétszeri seregszemle legszűkebb kapacitása: bejutni az adminisztráció vizesárkos-vasrácsos kapuján, és a hatalmas hodályban megtalálni azt az egy kvadrát méternyi, ideiglenes bázist. Lassan bejut mindenki, a legtaktikusabbak ilyenkor indulnak első rohamra, amikor a legnagyobb még a választék. Található itt vagy hatvan folyóméter korsóból, ötven mázsa alátétből, Eiffel-torony magasságnyi sörös doboz, és ezer más. Különös példányokból jó a felhozatal, akad, akit csak állatot ábrázoló sörcímkék izgatnak fel, más világháború előtti ódon üvegeket kutat, és nem extrémitás-csúcs az,  akinek valamely teli üveg kell, azonos márkájú ivóedénnyel csakis. Működnek már a sörcsapok – idén az ígért hét márka helyett csupán négy, szerény kínálattal –, a tömeg a sörös rendezvények legfőbb attribútumával, a teli töltött műanyag pohárral  spaciroz az asztalsorok között nem lankadván késő estig.

Asztalonként fölhevült gyűjtők lesik, milyen világszenzáció kerül eléjük, s kezdődhet az alku, nyolc címkéért öt alátétet adj, avagy egy líbiai korsóért (régi, szép idők, amikor ott létezett ilyen) nyolcvan (!!!) Eurót, tótul, angolul, oroszul, és nyelvi segédeszközként kézzel-lábbal folyik a tárgyalások sorozata. Akadnak nagy hazardőrök, akik a megrekedt árvitát félbe hagyják, számítva a szombat déli záróra siettető hatására – ha addig el nem kél a portéka.  A nagy koncentráció közben azért lehet időt szentelni a rég nem látott cimborákkal beszélgetésre nagy internacionalizmusban. Itt-ott kisebb gruppokban szerb, lengyel, magyar és mindenfajta más népek tagjai lapogatják egymás hátát barátsággal, míg a lámpák oltása nem figyelmeztet az idő gyors múlására. Arról szó sincs, hogy ezzel véget érne a nap, a társas élet éttermekben, hotelok szobáiban zajlik még az éjszakába nyúlva.

Szombaton reggel nyolc óra körül  a legtovább virrasztók is elfoglalják állásaikat újra az asztalok mögött, hiszen annyi kincs lehet itt még. Sokaknak akad  néhány előre megbeszélt csereügyletük, mások a következő hasonló programokat egyeztetik. Aztán megint lehet  ámulni az idő rövidségén, végül nekilátni a konténernyi rakományok bedobozolásának. Kisimult vonások, elégedett arcok mosolyognak mindenfelől – ez a két nap sem telt haszontalanul, az általános elégedettségen nem ront, hogy a közvélekedés szerint az idei eseményen kevesebb lehetett a látogató. Azért mindenki  új kincsekkel megrakottan indul hosszú útjára hazafelé.

Folytatása következik! – intünk egymásnak búcsút autóinkból.

A bejegyzés trackback címe:

http://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr4911782617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.