Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A szlovák sörkorcsolya
2016. február 01. írta: Árpa Jankó

A szlovák sörkorcsolya

sztrapacska plusz.jpg

A Felvidékre látogató magyarok az éttermekben előszeretettel rendelik a megbízható Zlaty Bazant mellé, a legeredetibb szlovák ételnek vélt sztrapacskát. Nem ritka azonban, hogy csalódás éri őket, mert, amit ők sztrapacskának gondolnak az nem más, mint az errefele bryndzové halušky-nak nevezett étel.

A különbség persze nem egetverő. A halušky azaz a galuska világ egyik legegyszerűbb étele. A nokedlinek is nevezet tészta nem más, mint víz és liszt keveréke, amit forró vízbe szaggatva megfőznek.

A liszt előállításához szükséges gabonafélékhez azonban ínséges időkben gyakran nem, vagy csak nagyon drágán lehetett hozzájutni ezért különféle anyagokkal helyettesítették azt. A burgonya az 1700-as évek végére – császári rendeletekkel is segítve – annyira elterjedt, hogy leggyakrabban ezzel pótolták a hiányzó lisztet.

A hegyvidéken élő szegények szerencséjére a burgonya jól meg termett hegyvidékeken is. Ezért aztán pont a legszegényebb, főként hegyvidéken élő emberek alapvető táplálékává vált. Ők azok, akik a liszthez egyre gyakrabban és egyre nagyobb arányban adtak reszelt nyers krumplit.

Ezzel szemben délebbre, a kedvezőbb adottságú mezőgazdasági területeken, mint a Duna mentén, ahol több liszt akadt, gyakran még tojással is gazdagították. Ezért a Felvidéken kétféle halušky is ismert: a hegyvidéki burgonyás, és a síkvidéki burgonya nélküli. Ezért ne lepődjünk meg, ha a határhoz közeli éttermekben ha sztrapacskát rendelünk, olyan bryndzové halušky-t kapunk, mely sosem látott burgonyát.

Ami azonban semmiképpen nem hiányozhat róla – készüljön a nokedli bármiből is – az a brindza, avagy juhtúró. Ez viszont eredetileg Erdélyből származik. Erdélyi vlach pásztorok találmánya, mely körülbelül a krumplival egy időben került a Felvidéki területekre. Eredetileg úgy készült, hogy a juhtúrót sóval összegyúrták, juhbőrbe varrták, majd felfüstölték, de idővel szinte minden faluban más és más módon készítették. Az egyik leghíresebb a liptói túró volt – a juhtúrót ma is gyakran nevezik liptóinak.

A szegény ember, ahogy mondani szokás, vízzel főz – de igen változatosan. Ezért anyagi helyzetének megfelelően a halušky-t sok mindennel kombinálták. Így kerülhetett rá párolt káposzta, pirított hagyma, vagy tojás ahogy nálunk igen elterjedt. A legnépszerűbb azonban a bryndzové halušky – ehhez bryndza és pirított füstölt szalonna kerül. 

Mint a fentiekből is látható a monarchia népeinek konyhája nagyon sok hasonlóságot mutat és egyáltalán nem lehetünk biztosak, hogy amit „echte” szlovák ételnek gondolunk azt valóban kizárólag egy nemzeti konyha mondhatja magáénak.

A bejegyzés trackback címe:

http://serteperte.blog.hu/api/trackback/id/tr935004733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2015.08.27. 12:26:32

A krumplin sok múlik!
"- Hát mennyi a stóla? - No, az bizony elég nagy - felelte a mindenben versatus Klincsok György -, temetés után, az a halottól függ, az esküvő díja pedig olyan, amicsodás az összekötendő pár (mert ilyenkor gavallér az ember), hanem a keresztlevél kivételéért egy pengő forint jár... Az már valami.
- És mennyi esküvés van évenkint?
- Hja, az a krumpli mennyiségétől függ. Sok krumpli, sok lakodalom. A termés határoz. De négy-öt mégis akad.

- No, az kevés. Hát haláleset mennyi van?

- Hja, az a krumplitermés minőségétől függ. Rossz, beteges krumpli ha terem, sok halál van, jó krumpli mellett nincs halandóság. Senki sem bolond ilyenkor. Nem mondom, egy-kettőt mégis agyonüt évenkint egy-egy lefűrészelt fa az erdőben. Vagy szerencsétlenség történik, valaki felfordul a szekerével egy árokba és szörnyethal. Jobb esztendőkben azonban nyolcra is tehető a halálesetek száma."
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
mek.oszk.hu/00900/00954/index.phtml