Van abban valami elkeserítő, ahogy nagyszerű próbálkozások egy-egy apróságon félrecsúsznak. Sajnos mi magyarok abban roppant erősek vagyok, hogy nem veszünk el a részletekben, hanem nagyvonalúan átsiklunk felettük.

Itt van példának okáért a Cseh Sörfesztivál. Melyik sörbarát szive nem dobban meg ha azt hallja, hogy majd harmincféle cseh sört kerül egyidőben, egy helyen csap alá? Aztán megérkezik a helyszínre, ahol ha szerencsésen választott időpontot, különösebb sorbaállás nélkül hozzájuthatott, a majdnem megfelelő hőmérsékletű söréhez.

Igen ám, de műanyagba csapolva! Ezzel az apró részlettel nem számoltunk, pedig ebben a csalódással teli pillanatban elvész a sör varázsa.

Nem fordíthatjuk a párás korsót az ég felé, hogy gyönyörködhessünk a buborékok játékában, a nylonkorsó nem átlátszó és mikor beleszagolunk a sörbe a finom illatok mellé odatolakszik a műanyag zavaró szaga. Aztán szánkhoz emeljük az edényt és kellemetlen peremmel érintkezik ajkunk lehetetlenné téve a sör igazi élvezetét. Az pedig már csak hab a sörön, hogy mint az illusztráció is bizonyítja a Podrkonossky Speciál Svétlyt bizony sopronis korsóba csapolták.

És mivel az ördög a részletekben rejlik már el is szálltak illuzióink. Persze a kíváncsiság erősebb fanyalgásainknál így beletörődve a megváltoztathatatlanba tovább iszunk és az ötödik kör után, már nem is emlékszünk kezdeti nehézségeinkre.